„Csillagok, rejtsétek el tüzeiteket; A fény ne lássa fekete és mély vágyaimat.”

„Az élet nem egyéb, csak magányos bolyongás a végtelen pillanat mélyén, ahol nem változik a fény.”

„Szeretni fogom a fényt, mert megmutatja nekem az utat, de elviselem a sötétséget, mert megmutatja nekem a csillagokat.”

„A legfőbb vágyam ezen a földön, hogy békét, örömöt, fényt leljek a Hinduizmus által.”

„A festőnek minden festményt azzal kéne kezdenie, hogy feketére festi a vásznat. Hiszen a természetben minden dolog sötét, kivéve azt, amelyet fény éri.”

„Együtt lennénk, könyveket olvasnánk, és éjszaka együtt feküdnénk az ágyban, nyitott ablakok mellett, a csillagok fényében.”

„Itt állok, gondtól borítottan,
Életem komor alkonyán, -
Virágot, fényt csak te adsz nékem,
Én csillagom, én rózsafám!”

„Doki gyengéden az arcomra nyomta a rongyot. Mély levegőt vettem, a vastag, rossz szag ellenére. Amint egy újabb levegőt vettem, megint láttam a három csillagot. Nem hívogattak, hanem az utamra engedtek, visszaadtak a fekete univerzumnak, amiben oly sok életen keresztül vándoroltam. Belesodródtam a sötétségbe, és egyre világosabb és világosabb lett. Egyáltalán nem fekete volt, hanem kék. Meleg, tündöklő, ragyogó kék… Minden félelem nélkül sodródtam bele.”

„Az emberi beszéd olyan, mint egy megrepedt kancsó, amelyen durva ritmusokat kopogtatunk, hogy a medvék táncolhassanak rá, miközben mi arra vágyunk, hogy olyan zenét csináljunk, amely elolvasztja a csillagokat.”

„Elmúlt a nap A börtön éjén
Lám lámpa gyullad fényesen
Magunk vagyunk a zárka mélyén
Szép fényem édes értelem”