„Boldogtalan ember, aki arra vágyik, hogy elhagyja az otthonát.”

„Az az ember, aki tud nevetni, még ha csak önmagán is, soha sem igazán boldogtalan.”

„A levegő az igazi otthonom.”

„Az én otthonom a mennyben van. Én csak átutazom ezen a világon.”

„Az igazán boldogtalan ember az, aki félbehagyja azt, amit képes megtenni, és elkezdi azt csinálni, amit nem ért; nem csoda, hogy bánat éri.”

„Az ember természetéből fakadóan gyűlöli a változást; ritkán hagyja el régi otthonát, amíg az nem esik a nyakába.”

„Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak.”
Fere libenter homines id quod volunt credunt.

„Az emberi természet legmélyebb elve a megbecsülés vágya.”

„A házon kívüli ostobaságok meggátolják az otthoni ostobaságokat.”

„Miként a szolgák az uraiknak, úgy engedelmeskednek a hitvány emberek a vágyaiknak.”