„Miként a szolgák az uraiknak, úgy engedelmeskednek a hitvány emberek a vágyaiknak.”

„Aki méltó az ember névre, az nem ismer, nem ismerhet el urat maga fölött. Az ember önmaga ura, és nincs szüksége más parancsolóra sem az égben, sem a földön.”

Jules Verne (1828–1905) francia író

„Mert mindig úgy szerettem volna élni, ahogy azt magamnak megírnám… Mert a valóság csak akkor gyönyör, ha azt az álmok szövik. Mindent elhittem magamnak, mindenüvé követtem magamat azzal a stiláris képességgel s engedelmes hűséggel, ahogy az ember a vágyait tudja követni, a vágyait a nyomorban, a gondolatok szárnyán. Amennyire szenvedtem a valóságban, éppannyira boldog is voltam a képzeletem világában, mert a szenvedés csak addig számít, amíg fel nem váltja egy illúzió.”

Szomory Dezső (1869–1944) magyar író, drámaíró

„Boldogtalan ember, aki arra vágyik, hogy elhagyja az otthonát.”

Milan Kundera (1929–2023) francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista

„Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak.”
Fere libenter homines id quod volunt credunt.

Julius Caesar (-100–-44 i.e.) római hadvezér és politikus

„Ne az ember bőrszínét nézzétek, hanem szívét. Akinek a szíve megtelik fénnyel, az az ember közel van Ura küszöbéhez, de akinek nem, lett légyen bár fehér vagy fekete, bizony nem törődik az Urával.”

Abdolbahá (1844–1921)

„Bárhová mégy is, akkor is az urak kezébe vagy. Úr mindenütt van, a szegény ember csak az urakból élhet. Bárha iparra mennél is, akkor is feletted van a mester, afelett meg az adószedő urak. Meg akiktől munkát kap a mester. azok is mind csak urak.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„A pénz nem tesz minket emberré, csak leleplez minket.”

Henry Ford (1863–1947) amerikai üzletember

„Az indulatoknak alávetett ember nem a maga ura, hanem ura a sors, s ennek annyira a hatalmában van, hogy gyakran noha belátja a jót, mégis a rosszat kénytelen elkövetni.”

Baruch Spinoza (1632–1677) holland filozófus

„Minden ember, ki a maga tulajdon életével nem gondol, mindig ura lészen mások életének.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus