„Az ember csak addig lehet önmaga, amíg egyedül van; és ha nem szereti a magányt, akkor nem szeretheti a szabadságot sem; mert csak akkor lehet valaki igazán szabad, amikor egyedül van.”

„…én nem vágok többé sanyarú képet, vagy adnak enni, vagy sem / vagy szeretnek vagy sem / én egyedül nem tudom fölforgatni a világot…”

József Attila (1905–1937) költő

„A mai ember egyre markánsabban: Én. Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

„…borzasztó, hogy az ember egyedül van / borzasztó, hogy van tudata csak ezért van egyedül / vagy csak azt hiszi, hogy egyedül van…”

József Attila (1905–1937) költő

„Az első igaz szerelem egyben mindig az utolsó is.”

Andrzej Majewski (1966)

„Igazán értékesnek az emberi üzemben nem az államot találom, hanem az alkotó és érző egyént, a személyt: ő egyedül alkot nemeset és finomat…”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Mily kevés az olyan ember, ki önmagát igazán jobban szereti, mint a gyomrát!”

Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83

„Az élet nem más, mint bánat és öröm, ragyogás és keserűség, milliónyi emlék, rezdülés egybe gyúrva. S ha már egyben van, igazán minden egyben van, jön egy puha szellő és csillámló gyöngysorként szalad szét az ember élete Isten örök kertjében.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Nem szerethetek anélkül, hogy ne kívánnám annak halhatatlanságát, akit szeretek.”

Gabriel Marcel (1889–1973) francia filozófus, drámaíró és zeneszerző

„A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)