„Az értelem előírása, vagy általános szabálya, hogy mindenki békére törekedjék, ameddig annak elérésére reménye van, ha pedig erre nincs többé reménye, a háború minden eszközét és előnyét igénybe veheti és felhasználhatja.”

„Készen állni egy háborúra a béke fenntartásának az egyik leghatásosabb eszköze.”

„Az a megvetendő, aki, ha kell, nem tudja túltenni magát az általános szabályokon.”

„Tisztelt ház! Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő ur tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük. Elvesztettük nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még tovább is szívós és hősies védekezést kifejteni; hogy ne tudnók az ellenségnek a végleges győzelmet nagyon drágává tenni, de igenis elvesztettük abban az értelemben, hogy az erőviszonyok beállott eltolódásánál fogva a háború megnyerésére többé reményünk nem lehet, és hogy ennek folytán keresnünk kell a békét oly feltételek mellett, amelyeket ilyen viszonyok között ellenségeink elfogadnak.”

„Ha elsőre nem abszurd az ötlet, akkor nincs remény.”

„Egy embert csak úgy ismerhetünk meg, ha remény nélkül szeretjük.”

„Békében készülj fel a háborúra. Háborúban készülj a békére.”

„A megelégedettséghez nem elég az anyagi igények csökkentése. Ha békében akarunk élni, szellemi igényeinket is csökkenteni kell.”

„Ha békét akarsz, készülj a háborúra!”

„A remény nem stratégia.”