Idézetek viszály-ről

„Viszályt kerülve, legyünk mielőbb”

„Kettősen szólok: mert majd eggyé növekszik, hogy egyetlen legyen
a többől, majd ismét szétenyészik, hogy egyből több legyen.
Kettős a halandók keletkezése, kettős a távozásuk.
Az egyiket ugyanis a mindenek egyesülése nemzi és pusztítja el
Amaz meg, midőn azok ismét széttenyésznek, felnövekedvén szétrepül. És az állandóan változók sohasem pihennek meg. Egyszer a Szeretet révén mindenek eggyé egyesülnek, majd meg ismét egyesekké válnak szét a Viszály elleségeskedése révén. Mert mindig ugyanazok, de egymáson keresztül futva Emberekké lesznek és egyébb állatok nemeivé. Egyszer a Szeretet hatására egyetlen kozmosszá egyesülnek, majd meg ismét egyeskké válnak szét a Viszály ellenségeskedése révén, amíg csak egy-mindenséggé összenőve le nem igáztatnak. [B 17. ]”

„A leghevesebb viszályok mindig olyan tanok vagy dogmák között dúlnak, amelyek nagyon kevéssé különböznek egymástól. Az óhitűek és az eretnekek között elkeseredettebb és élesebb a harc, mint az óhitűek és a pogányok között.”

„Viszályt kerülve, legyünk mielőbb,
Ifjak, vének, mind békeszeretők.
Lám, a rómaiaknak ezt ajánlja
Levelében az apostol tanácsa.
Okosak legyünk, révet kresők.
Ne hagyjuk el az igaz kikötőt,
Reátörvén a más tulajdonára.”

„Unalomból születnek a viszályok, miközben a legtöbb embernek az a célja, hogy ne kelljen robotolnia, és elérje az unalmat.”

„Nemcsak kommunista társadalomra vágyunk, hanem olyan kommunista világra, ahol minden nemzetnek egyenlő joga van; olyan kommunista világot akarunk, ahol egyetlen országnak sincs vétójoga, és azt akarjuk, hogy a holnap kommunista világa soha ne legyen olyan, mint a belső viszályoktól forrongó polgári világ; szabad társadalomra, szabad nemzetek világára áhítozunk, ahol valamennyi népnek – kicsiknek és nagynak – egyenlő jogai vannak.”

„Emlékezet!
Te összetört hajónk egy deszkaszála,
Mit a hullám s a szél viszálya
A tengerpartra vet…”

„A felfegyverzett nemzetek készségesen tűrik, hogy vezessék őket. A katonai fegyelem engedelmességre szoktatja őket, s az ő részükről semmiféle felkeléstől, viszálytól vagy zavargástól nem kell félni.”

„A beszélgetés legfőbb célja mégis, hogy tudassunk vagy tudomást szerezzünk, továbbá hogy szórakoztassunk és meggyőzzünk. (…) Mert ha kioktatás volt is a cél, a kifejtés módjának feltétlensége viszályt szül, és gátlója a figyelmes meghallgattatásnak is. Ha pedig okulást kívánsz mások tudományán, mégis szilárd véleményedet hangoztatod, az olyan szerény és értelmes emberek, akik a vitáért nem lelkesülnek, meghagynak tévedésedben békével.”