Idézetek pozíció-ről

„A szeretet gyakran félrevezető lehet, és ugyanannyi kárt okozhat, mint hasznot, de a tisztelet csak jót tehet. Feltételezi, hogy a másik ember pozíciója ugyanolyan magas, mint a sajátunké, jogai ugyanolyan ésszerűek, szükségletei ugyanolyan fontosak.”

„Nem az állam-, vagy miniszterelnök vezeti az országot. Ez sokkal inkább egy tiszteletbeli pozíció. Vagy mint a zsoké. Fontos, de a pénzt a lóra tesszük, nem a zsokéra. Ő csak az a kis fickó, akit visz magával.”

„Egy-egy egyetemi professzor időnként – tanú vagyok rá – el-elmereng, hogy évszázadok éhenkórász költőinek szelleméből, műveiből, erényeiből és hibáiból évszázadokon át biztos pozícióban és köztiszteletben hogy megélnek az irodalom tanárai, taglalói, rendszerezői.”

„Az egészségügyben bizonyos pénzügyi fiskális körök ragadják magukhoz a hatalmat, úgy tűnik, hogy a pénzügyi körökben dőlnek el azok, hogy mit kell tenni az egészségügyben és hát orvos vagyok, eszembe jut ilyenkor, hogy azért az orvoslás, a gyógyítás az nemcsak és nem elsősorban pénz és gazdaság, piac, meg verseny, hanem az azért egy szeretetszolgálat, egy professzió, azzal foglalkozunk, hogy hogy tudnánk magunkat megszervezni ebben a szerencsétlen ellenzéki pozícióban, hogy legalább a legnagyobb károkat el tudjuk hárítani.
Forrás: Magyar Rádió/Observer 2006. július 03. 06:55”

„Igazán furcsa emberek kerülhetnek bizalmi pozícióba és fejthetnek ki nagy hatást a történelemre.”

„Az egyházak csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat. Amennyiben a politikai élet egyes szereplői közül egyeseket ellenségeknek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk, hogy hibát követnek el, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelőtábort akarnak csinálni Magyarországból.”

„Magyarországon az elmúlt 7-8 év politikatörténete a demokratikus párbeszéd és a demokratikus versengés mibenlétének végzetes félreértését hozta. Úgy tűnik, hogy a közéleti szereplők jelentős része nem tekinti politikai teljesítménynek a konszenzust és a kompromisszumot, azaz az egyetértést, viszont úgy gondolja, hogy a vitatkozós demokráciát fel lehet cserélni a veszekedős, acsarkodó demokráciával. Ennek az a következménye, hogy a politikai és közéleti tényezők jelentős része egymást, és végső soron az országot tartja csapdában. Szükséges változások és alkalmazkodás helyett változatlanság, sok esetben egyhelyben-járás, és legfeljebb a népszerűnek tűnő, csak a felszínt érintő változások jellemezték az elmúlt éveket. Nagyon sajátos csapdaszituáció ez, mert rövidtávon természetesen a változatlanság biztonsága kényelmet okoz, de már középtávon is nagyon jelentős ennek a társadalmi, gazdasági és politikai ára. Már olyan magas a mozdulatlanságnak az ára, hogy az Magyarország pozícióját veszélyezteti Európában és a világban.”

„Minden nő feleség és hetéra egy személyben. Minden csak attól függ, hogy milyennek érzi a pozícióját…”

„Mert a fejeddel játszod a focit és a lábaid csak segítenek. Ha nem használod a fejed, akkor nem lesz elegendő a lábad használata. Miért kell egy játékosnak üldöznie a labdát? Mert túl későn kezd el futni. Figyelned kell, használni kell az agyadat és meg kell találnod a megfelelő pozíciót. Ha későn éred el a labdát, az azt jelenti, hogy rossz pozíciót választottál. Bergkamp soha nem késett.”

„A vezetés nem a címekről, pozíciókról vagy folyamatábrákról szól. Arról szól, hogy az egyik élet befolyásolja a másikat.”

„Kerüld el, hogy az egód annyira közel legyen a pozíciódhoz, hogy amikor a pozíciód elbukik, az egód is vele együtt megy.”

„A szolgálatkészség nem a pozícióról vagy a szakértelemről szól, hanem a hozzáállásról.”

„A természetes elosztás nem igazságos és nem is igazságtalan; az sem igazságtalan, hogy az emberek egy bizonyos pozícióban születnek a társadalomba. Ezek egyszerűen természetes dolgok. Ami igazságos és igazságtalan, az az, ahogyan az intézmények kezelik ezeket a tényeket.”