Kazinczy Ferenc: Nyelv

Kazinczy Ferenc volt magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja. Fedezzen fel érdekes idézeteket a nyelv.
Kazinczy Ferenc: 25   idézetek 3   Kedvelés

„A nyelv olyan, mint az ég íve a maga egymásbafutó színeinek gyönyörű játékával. Elbontja a szép játékot, aki a színeket a magok nemeire akarja osztani. Hadd játsszák játékokat itt is a törvény, szokás, analógia, eufónia, ízlés, régiség, újság, magyarság, idegenség, hideg józanság s poétai szállongás, s hagyjuk a cirkalmat és lineát máshová.”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Törvény , Akarat , játék

„…a nyelvet nem a grammatikus, nem a lexikografus viszi előre, hanem az író; (…) Nincs filozófusabb nyelv, mint a miénk! – ezt kiáltozza [a grammatikus] kevélyen és örvendezve. E dicsőségen én legalább nem igen kapok. Azt óhajtom inkább, hogy az minél szebbé váljon s alkalmatosabbá a lélek gondolatait s érzéseit minden különbözéseikben festeni, s minél elébb.
(Harmadik könyv, első szak 2. rész; 115. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Pályám emlékezete

Érzés , Lélek , Könyvek

„S mit akar viszont az ortológus? Neki az a jó, amit a szokás és a grammatika enged. (…) Neki nem kell új szó s új szólás, mert az író nem ura, hanem őrje, sőt szolgája a nyelvnek. Neki nem kell régi szó, mert felejtett szó; (…) Neki a környéki szó nem jó szó; mert magyar szó ugyan, de már most csak némely megyéinké, s azért is egyszersmind, mert Baróti fel nem jegyzé megbecsülhetetlen szótárjában, melyiket melyik megyéből vette. (…) Neki a merés tilalmas, mert aki törött úttól eltávozik, könnyen megtéved; a régi, a kijelölt a célhoz igazán is, hamar is elvezet, az új út csinálása sok munkába s költségbe kerül, s az a más birtokában nem is szabados.
(825-826. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Akarat , Könny , Út

„A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzeteknek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője. Érzi ezt mind az egyik fél, mind a másik, s szereti a nyelvet szent hazafisággal; abban hasonlanak meg, hogy míg az egyik azt elváltozásától s elkorcsosodásától félti, a másik annak elváltozását, azaz haladását még óhajtja is; s ő is retteg ugyan elkorcsosodásától, de a mások szép és hasznot neki is igérő példájoknak követését, ha az nem egyéb, mint saját erejének kifejtése és gazdagítása, elkorcsosodásnak nem tekinti. Egyedül a pók az, ami mindent magából szed, fon és szőv: az embernek az az elsőség juta, hogy egy ponton veszteg ne álljon, hanem tehetségeit használván, s mások találmányaikat eszmélettel követvén, a tökéletesedés útján előbbre haladhasson. Valamivé ő lesz, e két szernek egyesítése által lesz.
(816. oldal.)”

Kazinczy Ferenc

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Emberek , Lélek , Szeretet , Út

„A neológus a nyelvet szűknek s céljaira el nem készültnek találván, nem elégszik meg a szokottal, hanem mindazt, ami a beszédnek erőt s szépséget adhat, keresi s elfogadja. (…) Szokásban nem forgó szókkal s szólásokkal él; szókat csinál, a készeket, de rútakat szebbekké teszi, a kiholtakat sírjaikból előhozza, a nemtelen s nem kedvetlen hangzású környékieket a nemzetnek visszaadja;…”

Kazinczy Ferenc

823. oldal.
Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Szépség , Élet

„A nyelv olyan, mint az ég íve a maga egymásbafutó színeinek gyönyörű játékával. Elbontja a szép játékot, aki a színeket a magok nemeire akarja osztani. Hadd játsszák játékokat itt is a törvény, szokás, analógia, eufónia, ízlés, régiség, újság, magyarság, idegenség, hideg józanság s poétai szállongás, s hagyjuk a cirkalmat és lineát máshová.
(…)
Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül. S mi szabad az írónak ezen iskola értelme szerint? A fentebb nemben mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása s törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, s a szükség múlhatatlanul parancsol.”

Kazinczy Ferenc

832. oldal.
Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

Akarat , Iskola , Törvény , játék

„…a nyelvet nem a grammatikus, nem a lexikografus viszi előre, hanem az író; (…) Nincs filozófusabb nyelv, mint a miénk!”

Kazinczy Ferenc

ezt kiáltozza [a grammatikus] kevélyen és örvendezve. E dicsőségen én legalább nem igen kapok. Azt óhajtom inkább, hogy az minél szebbé váljon s alkalmatosabbá a lélek gondolatait s érzéseit minden különbözéseikben festeni, s minél elébb.
(Harmadik könyv, első szak 2. rész; 115. oldal.)
Pályám emlékezete

„Akkor, midőn én éltem, talán legokosabb volt fordítani jót s minél lehet jobban, hogy követésre méltó példát adjon mind a teremtésben, mind a szólásban, s a kettő által az ízlést nemesítse; de aki mindég fordít, és csak fordít, a szerint jár, mint aki mindég mankón jár; elveszti saját erejét.
(…)
A sokszínűségre kell tehát törekedni, nem amit mások óhajtának, az egyszínűségre, s a fordítás erre a legszerencsésebb szer. De nem a mi nyelvünket kell idegenné tenni igyekeznünk, hanem az idegent tenni mienkké;…”

Kazinczy Ferenc

Második könyv, hatodik szak, 105. oldal. Az 1791. évről írta.
Pályám emlékezete