Johann Wolfgang Goethe idézet

„A hegyeket csak kanyargós ösvényeken lehet megmászni.”

„Aki tehetséggel s tehetséggé született: megtalálta a lét legszebb formáját.”

„Csak bízz magadban, és akkor tudni fogod, hogyan kell élni.”

„Az ember azt látja a világból, amit a szívében hordoz.”

„Az emberek úgy vannak be állítva, hogy mindenki szívesebben csinálná azt, amit lát másokat is csinálni, függetlenül attól, hogy van rá rátermettsége vagy sem.”

„Az igazán boldogtalan ember az, aki félbehagyja azt, amit képes megtenni, és elkezdi azt csinálni, amit nem ért; nem csoda, hogy bánat éri.”

„Bárhová is forduljon az ember, bármit is vállaljon, a végén mindig visszatér arra az útra, amelyet a természet jelölt ki számára.”

„Ahogyan látod az embereket, úgy bánsz velük, és ahogyan bánsz velük, azzá válnak.”

„Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé.”

„A legcsekélyebb ember is teljes lehet, ha képességei és készségei határán belül megmarad; de még a legszebb adottságok is elhalványulnak, megromlanak, ha ez iménti elengedhetetlen mérték eltűnik. Újabb korunkban gyakorta leszünk még efféle áldatlan jelenség tanúi; hiszen ugyan ki tehet eleget másképp, méghozzá a lehető legkevesebben, a hihetetlenül felfokozott jelenlét követelményeinek?”

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

„Az embert végső soron a tévedései teszik szeretetre méltóvá.”

„Nem szeret, aki kedvesének hibáit nem erénynek tartja.”

„Semmit sem hagyó korunk legfőbb átkának szükségképp azt tartom, hogy az ember a következő pillanatban máris felemészti az előzőt, hogy röptében elherdálja a napot, s így mindig máról holnapra élanélkül, hogy bármit végbevinne. Hiszen már a nap minden szakának megvan az újságja is! Egy jó koponya még beiktathatna egyet s mást. Így minden, amit teszünk, végzünk, költünk, sőt szándékolunk, a köz prédája lesz. Ha valaki örül vagy szenved, azt nyomban mások időtöltésére teszi, és így szökken a hír háztól házig, városról városra, birodalomból birodalomba, végül világrészek között is át, pokoli sebesen.”

„Minden valamire való ember érzi, különösen amint műveltsége gyarapszik, hogy a világon kettős szerepet játszik: egy igazit és egy eszményit.”

„Egy perc alatt megadja a szerelem, mit hosszú fáradság alig ér el valaha.”

„Nincs oly bölcs vagy balga eszme, melyet a múlt ne gondolt volna ki.”

„Az ember legfőbb kincse a személyiség.”

„Élet koronája te vagy, Szerelem!”

„A tehetség csendben alakul ki, de a jellem a világ viharaiban.”

„Kevesen vannak, akik elmével is rendelkeznek és ugyanakkor tettre is képesek. Az elme kiterjeszt, de megbénít, a tett megelevenít, de korlátoz.”

„Az embernevelőnek nem az a kötelessége, hogy tévedésektől megóvja, hanem hogy vezesse a tévelygőt, sőt engedje teli serleggel szürcsölni tévedését: ez a tanító bölcsessége. Aki csak kóstolgatja tévedését, soká beéri vele, úgy örvend neki, mint valami szerencsének; de aki egészen kimeríti, annak meg kell ismernie, hacsak nem őrült.”

„Aki megelégszik a kicsivel, nagyon nagy dolgot művel.”

„Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, mint amilyennek lennie kellene, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.”

„A tudás nem elég, alkalmazni is kell. Akarni nem elég, tenni is kell.”

„A nehézségek annál nagyobbak, minél közelebb kerülünk a célhoz.”

„A bölcsesség csak az igazságban található meg.”

„A jellem az élet áramlatában fejlődik.”

„Ha el kell mondanod a véleményedet, mondd el, miben hiszel. Nekem is vannak saját kétségeim.”

„Tanulmányainkból végül csak azt tartjuk meg, amit a gyakorlatban alkalmazunk.”

„Néha a sorsunk egy téli gyümölcsfához hasonlít. Ki gondolná, hogy azok az ágak újra kizöldülnek és kivirágoznak, de mi ezt reméljük, tudjuk.”

„A helyreigazítás sokat tesz, de a bátorítás még többet.”

„Amit ma nem kezdünk el, azt holnap nem fejezzük be.”

„A tudás nem elég; alkalmaznunk kell!”

„Azt vizsgáld, ami van, és ne azt, ami tetszik.”

“Knowing is not enough; we must apply. Willing is not enough; we must do.”

“Behaviour is a mirror in which everyone shows his image.”

“It is the most foolish of all errors for young people of good intelligence to imagine that they will forfeit their originality if they acknowledge truth already acknowledged by others.”

“Investigate what is, and not what pleases.”

“A really great talent finds its happiness in execution.”

“Who rides, so late, through night and wind?
It is the father with his child.”

“Noble be man,
Helpful and good!
For that alone
Sets hims apart
From every other creature
On earth.”

“The spirits that I summoned up
I now can't rid myself of.”

“Men who give way easily to tears are good. I have nothing to do with those who hearts are dry and who eyes are dry!”

“Not to keep from error, is the duty of the educator of men, but to guide the erring one, even to let him swill his error out of full cups — that is the wisdom of teachers. Whoever merely tastes of his error, will keep house with it for a long time, … but whoever drains it completely will have to get to know it.”

“As many languages you know, as many times you are a human being.”

“Knowst thou the land where the lemon trees bloom,
Where the gold orange glows in the deep thicket's gloom,
Where a wind ever soft from the blue heaven blows,
And the groves are of laurel and myrtle and rose?”

“Once a man's thirty, he's already old,
He is indeed as good as dead.
It's best to kill him right away.”

“He who does not speak foreign languages knows nothing about his own.”

“I am more and more convinced that poetry is the universal possession of mankind, revealing itself everywhere and at all times in hundreds and hundreds of men. … I therefore like to look about me in foreign nations, and advise everyone to do the same. National literature is now a rather unmeaning term; the epoch of world literature is at hand, and everyone must strive to hasten its approach.”

“The person born with a talent they are meant to use will find their greatest happiness in using it.”

“Sometimes our fate resembles a fruit tree in winter. Who would think that those branches would turn green again and blossom, but we hope it, we know it.”

“Who is the happiest of men? He who values the merits of others,
And in their pleasure takes joy, even as though 'twere his own.”

“Though you're a whole world, Rome, still, without Love,
The world isn't the world, and Rome can't be Rome.”

“Who science has and art
He has religion too
Who neither of them owns
Religion is his due.”

“Who wants to understand the poem
Must go to the land of poetry;
Who wishes to understand the poet
Must go to the poet's land.”

“If I work incessantly to the last, nature owes me another form of existence when the present one collapses.”

“All Nine often used to come to me, I mean the Muses:
But I ignored them: my girl was in my arms.
Now I’ve left my sweetheart: and they’ve left me,
And I roll my eyes, seeking a knife or rope.
But Heaven is full of gods: You came to aid me:
Greetings, Boredom, mother of the Muse.”

“Life teaches us to be less harsh with ourselves and with others.”

“Let us live in as small a circle as we will, we are either debtors or creditors before we have had time to look round.”

“Things which matter most must never be at the mercy of things which matter least.”

“He alone is great and happy who fills his own station of independence, and has neither to command nor to obey.”

“Law is mighty, mightier necessity.”

“O'er all the hilltops
Is quiet now,
In all the treetops
Hearest thou
Hardly a breath;
The birds are asleep in the trees:
Wait; soon like these
Thou too shalt rest.”