Ajánlott idézetek

oldal 29

„Ha én meg akarok szerezni valamit, akkor meg is szerzem.”

„Véletlenek nem léteznek”

„Néha felül kell emelkedni a közhelyeken, merésznek kell lenni, éleslátónak. Át kell látni a pályát, olyan szemmel kell nézni, mint senki más. Az egész olyan, mint a sakk.”

„Egy zsoldos mindig arra az oldalra áll, ahol jobban megfizetik”

„Az alkotás az önkifejezésről szól. Érzelmekről. Őszinteségről”

„Aleksandra imádta a szivar illatát.”

„Mestere volt a manipulációnak, mások kijátszásának és megvezetésének, és annak, hogyan hozzon függőségbe magától másokat.”

„Mindig egyszerű rutinkérdésekkel próbáljuk helyreállítani a sérült memóriát”

„Az alkotásra nincs recept”

„Okos volt, nagyon okos. Precízen, hatékonyan, és feltűnés nélkül intézte a gondjaira bízott ügyeket, nem akadt olyan könyvelési probléma, vagy pénzügyi tranzakció, amivel ne tudott volna sikeresen megbirkózni. Szerette a pénzt, de nem bolondult meg tőle, józan maradt és hidegfejű. Merész volt, de nem vakmerő. Ravasz, de lojális.”

„Van még valami kérdése, főfelügyelő úr? – búgta Aleksandra provokatívan, miközben kihívóan a férfi szemébe mélyedt. Lábait egy kecses mozdulattal átvetette a karfán, amitől a szoknyája felcsúszott az ölére, kivillantva csupasz combjait.”

„Gyengéden cirógatta a karcsú combokat”

„Sose szerettem csendéletet festeni. Mozdulatlan, halott dolgokat… De ezek az almák a te kertedből valók. Kötődöm hozzájuk. Meg akarom őket örökíteni. Felruházom őket ábránddal és
nyugalommal. Mert ha rájuk nézek, ezek az érzések kezdenek kavarogni bennem”

„Nem rangokat gyűjtök.”

„Úgy markolta meg a lépcsőházajtó kilincsét, mint fuldokló a kinyújtott kezet.”

„Ki akarták engedni a gőzt. Az izzasztó tárgyalások, a kezük között mozgó hatalmas összegek okozta roppant felelősség, és a nyomasztó tudat, hogy a törvény értelmében nem játszanak tiszta lapokkal, súlyos teherként nehezedett a vállukra. Így amikor szórakozásra került a sor, többszörösen akarták kompenzálni a munka okozta stresszt. Azonnal és visszautasíthatatlanul követelték maguknak az élvezetet, az élményeket, a felszabadulást hozó mámort.”

„Morawski nem felelt. Keskeny, szigorú ajkait összeszorította, miközben bosszúsan végigmért a nőn. A düh azonban hamar elpárolgott benne, amikor Aleksandra a szeme láttára húzta le szoknyájának cipzárját, miközben ráadásul nem átallott kihívóan mosolyogni.
A nő egy kecses mozdulattal kibújt a szoknyából. Alsónemű nem volt rajta. Aztán levetette a szinte áttetsző kombinét is. Valamennyi ruhadarab a földön landolt. Aleksandra ott állt a főfelügyelő előtt pucéran.
Morawski érezte, hogy a halántékát elönti a forróság, az ágyéka pedig bizseregni kezd. Összeszorította a fogait. Uralkodnia kell magán, cikázott a fejében.”

„Aleksandra arcán a mosoly még szélesebbre húzódott. Mosolya szája két szélére bájos gödröcskéket formázott. Olyan tökéletes gödröcskéket, amelyek bárkit képesek lettek volna levenni a lábukról. Morawski is elragadónak találta őket.”

„Wajda tekintete jéghideg volt.”