„Ha az emberek csak azért jók, mert félnek a büntetéstől és remélkednek a jutalomban, akkor valóban sajnálatra méltó tömeg vagyunk.”

„Ha egy olyan istenség hitéről vagy eszméjéről van szó, akit csak hatalma emel az ember fölé, és az akaratának való teljes behódolást sajátos jutalmakkal és büntetésekkel kényszeríti ki; és ha ennek alapján az ember csupán a jutalom reményében vagy a büntetéstől félve kényszerből teszi meg a jót, ami gyűlöl, vagy csupán ez tartja vissza a rossz cselekedettől, ami ellen különben a legcsekélyebb kifogása sem lenne; ebben az esetben nincs semmiféle erény vagy jóság.”

Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja (1671–1713)

„Megvetem azokat, akik semmit sem remélnek, és semmitől sem félnek.”

Anatole France (1844–1924)

„Nincs semmi, amit ne tennék meg azok számára, akik valóban a barátaim. Nem vagyok képes félig szeretni az embereket - ez nem az én természetem.”

Jane Austen (1775–1817) angol regényírónő

„Az ember még akkor is remél, ha feje guillotine alatt fekszik.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„Az erőfeszítés csak akkor nyeri el méltó jutalmát, ha ez ember semmiképp sem adja fel.”

Napoleon Hill (1883–1970)

„Az emberek tisztelik a halált, mert azt vélik, mégpedig joggal, hogy ha meghalni tiszteletre méltó dolog, akkor mindegyiküknek megvan a biztosítéka arra, hogy legalább ebben az egyben tiszteletre méltó lesz.”

Anatole France (1844–1924)

„Minden élő ember és állat iránt mutatott kedvesség jutalomra talál.”

Mohamed (570–632) Arab politikai vezető és az iszlám alapítója

„Az emberek általában véve jók akarnak lenni, de nem túl jók, és nem mindig elég jók.”

George Orwell (1903–1950) angol író, kritikus, újságíró

„Az embernek vagy jónak kell lennie, vagy a jót kell utánoznia.”

Démokritosz ókori görög atomista filozófus