„Bárhová mégy is, akkor is az urak kezébe vagy. Úr mindenütt van, a szegény ember csak az urakból élhet. Bárha iparra mennél is, akkor is feletted van a mester, afelett meg az adószedő urak. Meg akiktől munkát kap a mester. azok is mind csak urak.”

„A fehér ember értelme, amely ma már a világűrt fürkészi, meg kellett volna súgja a rabszolgatartónak, hogy a felvilágosult rabszolga többé nem fél urától. A történelem is tanúsítja, hogy a művelt rabszolga először kéri, aztán követeli, hogy egyenlő lehessen volt urával.”

„Bárhová is forduljon az ember, bármit is vállaljon, a végén mindig visszatér arra az útra, amelyet a természet jelölt ki számára.”

„Aki méltó az ember névre, az nem ismer, nem ismerhet el urat maga fölött. Az ember önmaga ura, és nincs szüksége más parancsolóra sem az égben, sem a földön.”

„Az indulatoknak alávetett ember nem a maga ura, hanem ura a sors, s ennek annyira a hatalmában van, hogy gyakran noha belátja a jót, mégis a rosszat kénytelen elkövetni.”

„Miként a szolgák az uraiknak, úgy engedelmeskednek a hitvány emberek a vágyaiknak.”

„Aki nem tud nélkülözni, az ne is legyék szegény ember. Mert a szegény embert a munkába bizon sokszor csak a kapa viszi előre, meg a kasza.”

„Az ember szabadnak született, és mindenütt láncokat visel. Némelyek a többi ember urának képzelik magukat, pedig még inkább rabszolgák, mint amazok.”

„Ne az ember bőrszínét nézzétek, hanem szívét. Akinek a szíve megtelik fénnyel, az az ember közel van Ura küszöbéhez, de akinek nem, lett légyen bár fehér vagy fekete, bizony nem törődik az Urával.”

„Minden ember, ki a maga tulajdon életével nem gondol, mindig ura lészen mások életének.”