„Lehet, hogy a valóság elvesz tőlünk embereket, szeretteket, lehet, hogy előbb-utóbb elvesz mindent – de a lelkünkben, a mi kis holdfényszelencénkben mindig feljönnek a csillagok, mindig világít a hold selymes fénye, és rég elmúlt, kedves emberek drága arcát simogatja meg (…)”

„Előbb-utóbb azok nyernek, akik azt hiszik, hogy képesek rá.”

„Lassan eljár felettünk az idő. Mind rövidebbek lesznek a napok, s hosszabbak az éjszakák. A hold fénye lágy lesz majd és selymes, ha esténként feltekintünk a tiszta égboltra. Eljön az idő, mikor már semmi egyebet nem akarunk, mint melegséget otthon és kedves emlékeket, mielőtt eljön az éjfél mindnyájunk számára.”

„A csillag régen nem ragyog”

„Az emberek próbálják takargatni az igazságot, hogy amit esznek, annak arca és szíve is volt, és még lelke is.”

„Amit felvállalsz, az a tiéd, és előbb-utóbb vissza is tér hozzád.”

„A szocializmussal az a baj, hogy előbb-utóbb elfogy mások pénze.”

„A hiba, kedves Brutus, nem a csillagokban, hanem önmagunkban van.”

„Aki mindennel elégedett, s nem akarja a jót jobbra cserélni, az előbb-utóbb mindent elveszít.”

„Az erőszak előbb utóbb kimerül önmagától, de ebből a kimerültségből nem születhet béke.”