Idézetek hazugságról és árulásról (oldal 10)

„[…] ha olyan nyilvánvaló, hogy jóakarat vezérel bennünket, akkor miért gyűlölnek bennünket ennyire […] És ha az ember ezt nem dühében gondolja végig, hanem egy ilyen könyv olvasása közben gondolja végig, akkor szerény választ is tud adni erre a kérdésre. És világossá válik, hogy valójában nem bennünket gyűlölnek […], nem tőlünk félnek. Azt gyűlölik, attól félnek, amit mi, keresztények hiszünk. Azt gyűlölik és attól félnek, amit mi magyarnak és nemzetinek hiszünk. Függetlenül attól, hogy egyébként az, amit mi kereszténynek hiszünk és magyarnak gondolunk, semmilyen gyűlöletre nem ad okot.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Népszabadság, 2006. december 21.
Idézetek, 2006
Forrás: Orbán Viktor tanúságtétele http://nol.hu/archivum/archiv-428887-238483 – Népszabadság Online, 2006. december 21.

„…hadd, hogy becsapjon, csapd be te is őt, csak azt ne feledd el egy pillanatra sem, hogy mindez csalás…”

József Attila (1905–1937) költő

Szabad–ötletek jegyzéke

„Az emberek, ha idősebbek lesznek és rájönnek, hogy senki se hallgat rájuk, bosszúból gyereket szülnek maguknak, hogy legyen valaki, aki előtt játszhatják a felnőttet és mindentudót.”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

Gőgicse
Hiteles idézetek

„Ma is naplóm nézegetésével foglalatoskodám, s most egészen más oldalú gondolatok keletkezének bennem. Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de hátha történetesen politicus vagy vallásos bigottak kezébe kerülhet? Ez sok gyengémet, szívemnek sok titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja magában, melyek csak önmagamnak megvallhatók. Könnyen visszaélhetnének vele, s szamarak előtt nevetség tárgya is lehetnék. De igen sajnálom megválni tőle, s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó dolognak nevezzem-e helyhezetünket, hogy az embernek félnie kell önmaga számára is egész tisztaságában leírni gondolatit és érzelmeit? Ekként kell-e kétszínséghez szoktatnunk magunkot még magános elmélkedéseinkben is, s megcsalni magunkot, a világot és az istent is?”

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja

1836. január 7.
Naplójából

„Elődeink jól mondták: gyáva népnek nincs hazája, s mi mindig össze is szedtük a bátorságunkat, ha kellett. Soha nem ment könnyen, de a végén mégis mindig mi győztünk. Végül csak hazaküldtük a szultánt a janicsárjaival, a Habsburg császárt a labancaival, a szovjeteket az elvtársaikkal, és most hazaküldjük Gyuri bácsit is a hálózatával egyetemben.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

2018-as március 15-ei beszéde
Idézetek, 2018

„Nem lehet „élethazugság” nélkül élni – hirdette Ibsen. De közben csendesen, szinte szótlanul beismerte, hogy „élethazugság”-gal sem lehet. (…) Mert senki sem felnőtt addig, amíg hazugsággal igyekszik enyhíteni életét.”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

A toronyőr visszapillant című könyből (I.–II. kötet)

„Gyönyör ejt teherbe, de a fájdalom szül.”

William Blake (1757–1827) angol költő, festő, grafikus és nyomdász

„Az erőszak egy lefelé haladó spirál, és ebből fakad végső gyengesége, hogy létrehozza azt, amit elpusztítani kíván. Ahelyett, hogy irtaná a gonoszt, megsokszorozza azt. Az erőszak útján megölheted a hazudozót, de nem tudod a hazugságot megölni, sem az igazságot meghonosítani. Az erőszak útján megölheted a gyűlölködőt, de nem ölöd meg a gyűlöletet. Valójában az erőszak csak gyarapítja a gyűlöletet. És így tovább… A gyűlölettel viszonozni a gyűlöletet, csak gyarapítja a gyűlöletet, még sötétebbé téve az éjt, amely már így is csillagtalan. A sötétség képtelen kiűzni a sötétséget; csak a fény képes rá. A gyűlölet képtelen kiűzni a gyűlöletet, csak a szeretet képes rá.”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

Hova tovább? (1967)
Eredeti: The ultimate weakness of violence is that it is a descending spiral, begetting the very thing it seeks to destroy. Instead of diminishing evil, it multiplies it. Through violence you may murder the liar, but you cannot murder the lie, nor establish the truth. Through violence you may murder the hater, but you do not murder hate. In fact, violence merely increases hate. So it goes. ... Returning hate for hate multiplies hate, adding deeper darkness to a night already devoid of stars. Darkness cannot drive out darkness: only light can do that. Hate cannot drive out hate: only love can do that.

„Ha szenvedélyesen szeretünk valakit, mindig több fájdalomban lesz részünk, mint örömben. De az ember azért mégsem mondana le erről az élményről. Aki sose szeretett igazán, nem is tudja, mi az élet.”

Agatha Christie (1890–1976)

36. oldal
Idézetek a Cipruskoporsó című könyvből

„Azért vagyok itt, hogy ne szülessen meg túl könnyen az a valami, amit elnevezünk csillagnak, aztán fél év múlva vagy egy év múlva kiderül, hogy nem is az és szemétre hányjuk.”

Puzsér Róbert (1974) publicista, műsorvezető, szerkesztő

Csillag születik

„Még ha el is fogadjuk azt a téves feltételezést, hogy a Hudson-öbölnél 1987-ben élő jegesmedve-populációt kiindulópontnak tekintjük, vagyis évente tizenöt medve pusztul el, mit tehetünk? Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével próbálunk segíteni, akkor legfeljebb tizenöt medve halálát kerülhetjük el. (…) Ugyanekkor ugyanebből a populációból negyvenkilenc medvét lőnek le évente, amin viszont könnyen segíthetnénk.”

Bjørn Lomborg (1965) svéd környezetvédő

„Az erőszakmentesség a válasz korunk életbevágó politikai, és erkölcsi kérdésére - Az emberiségnek túl kell lépnie az elnyomáson és az erőszakon, az elnyomás és az erőszak alkalmazása nélkül. A civilizáció, és az erőszak két, ellentétes elképzelés. Előbb, vagy utóbb a föld minden emberének rá kell jönnie, hogyan élhetünk békében, és ezáltal alakítva át ezt a kozmikus gyászdalt, a testvériesség teremtő zsoltárává. Ha ezt el akarjuk érni, akkor az embernek egy olyan módszerrel kell felülemelkednie minden emberi konfliktuson, amely elutasítja a bosszút, az agressziót és a megtorlást. Ennek a módszernek az alapja a szeretet.”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

Beszéde a Nobel-békedíj átvételekor (1964)
Eredeti: Nonviolence is the answer to the crucial political and moral questions of our time — the need for mankind to overcome oppression and violence without resorting to violence and oppression. Civilization and violence are antithetical concepts… Sooner or later all the people of the world will have to discover a way to live together in peace, and thereby transform this pending cosmic elegy into a creative psalm of brotherhood. If this is to be achieved, man must evolve for all human conflict a method which rejects revenge, aggression and retaliation. The foundation of such a method is love.

„Az igazságról kiderült, hogy jobban fáj, mint a hazugság.”

Claudia Gray (1970)

„Titokban sok könnyet hullattam az elhagyott zöld-fehér színekért., melynek még ma is változatlanul híve vagyok és az is maradok. Könnyen meg lehet ezt érteni, hiszen az igazi klubszellemet ott szívtam magamba és az FTC-ből lendült futballkarrierem a magasba. Mindig igazi örömet éreztem, mikor a zöld-fehér sávos trikót magamon feszülni éreztem.”

Schlosser Imre (1889–1959) magyar labdarúgó

„Az a valami megöl minden reményt, ezt pillantják meg a rákos betegek az ágyuk melletti vizespohárban, amikor már az összes fájdalomcsillapító elfogyott, és a morfinpumpa nullát mutat, és még messze a hajnal, de a fájdalom nem távozik, csak egyre mélyebbre rágja magát a haldoklók álmatlan csontjaiba. És ez a valami él. Mindenkit gyűlöl, és végtelenül falánk.”

Stephen King könyv Lisey története

365.old.
Lisey története (2006)

„Amikor belemerülünk egy könyvbe vagy egy filmbe, lélegzetelállító tájakat látunk, fontos emberekkel bratyizunk, elragadó férfiakkal és nőkkel esünk szerelembe, megvédjük szeretteinket, elérhetetlen célokat valósítunk meg, és legyőzzük a gonosz ellenséget. Nem rossz üzlet hét dollár ötvenért!”

Steven Pinker (1954)

„Mondhatnám, csodával határos, hogy a szociáldemokrácia az első világháború megpróbáltatásai és csalódásai után újra életre tudott kelni, s legalábbis a nyugati országokban érvényt tudott szerezni annak a meggyőződésének, hogy pacifizmusát ugyan legyőzte a háborús szellem, de ez a vereség nem végleges. Hisz a fejlett és művelt országokban nem tévedés az emberiség többségének békeszeretetére támaszkodni, és lehetséges újrakezdeni az egyenlőség és igazságosság uralomra jutásáért folytatott küzdelmet. […] Az a tény, hogy az első világháború után kötött békeszerződések (Versailles, Trianon) inkább fegyverszünetet, mint valódi békét teremtettek Európában és a világban, és az hogy az újabb háború eljövetele egyre valószínűbbnek látszott, nem kedvezett a szociáldemokrácia evolúcionista, reformista elveinek, sokkal inkább a radikalizmus malmára hajtotta a vizet.
A szociáldemokráciáról”

Fejtő Ferenc (1909–2008) francia-magyar történész, irodalomtörténész, kritikus, író, baloldali publicista, az MTA tagja

Forrás: Református.hu http://www.reformatus.hu/confessio/2005_2/fejto.htm

„Szükséghelyzeti hazugság nincs. Az ember mindig szükségben él, tehát folyamatosan hazudnia kell.”

Konrad Adenauer (1876–1967) német politikus, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja

Eredeti: Notlügen gibt es nicht. Man ist immer in Not, also müsste man immer lügen. 1966 http://www.boyng.de/leben/konflikte_stress/auf-der-arbeit-von-notluegen-und-notlagen/

„Erősen hiszem és vallom, hogy minden igaz művészet – a külvilágból magunkba szedett impressziók – az „élmények” hatása alatt nyilvánul meg. Aki fest egy tájképet csakhogy éppen tájképet fessen, aki ír egy szimfóniát csakhogy éppen szimfóniát írjon, az legjobb esetben is nem egyéb jó mesterembernél. Nem tudok másképpen művészeti terméket elképzelni, mint alkotója határtalan lelkesedésének, elkeseredettségének, bánatának, dühének, bosszújának, torzító gúnyjának, szarkazmusának megnyilatkozását.”

Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, egyetemi tanár

„Némelyik regényírónak balszerencséje, hogy az átlagember szemében az elbeszélő műfaj és a hazugság egy és ugyanazt jelenti.”

Jack London (1876–1916)

Előszó A vadon szava című regényéhez