Idézetek az életről és az emberekről

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«”

Mindszenty József (1892–1975) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros

„Asztrov:) … csupa-csupa csudabogár, ha két-három évet köztük él az ember, apránként, anélkül, hogy észrevenné, maga is csudabogárrá válik.
(1. felvonás, nyitó jelenet, 466. oldal”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

„Azokra kicsit másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt (Orbán Viktor: újra vonzóvá kell tenni a katonai hivatást, Budapest, 2001. március 1., MTI)”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Trepljov:) Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak, amilyennek lennie kellene, hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik.
(1. felvonás. 339. oldal”

Anton Pavlovics Csehov Sirály

„Amikor a gyerekek elérik az 1 éves kort, olyan, mintha egy miniatűr részeggel lógnának együtt. Meg kell tartani őket. Beleütköznek dolgokba. Nevetnek és sírnak. Vizelnek. Hánynak.”

Johnny Depp (1963) Amerikai színész

„A gyerekek mindent megtalálnak a semmiben, az emberek pedig semmit sem találnak mindenben. mert tulsok a buzi fasz”

Giacomo Leopardi (1798–1837)

„Némelly görög és római nagy emberek élete, 1-2.; ford. Tanárki János; Wéber, Pozsony, 1807”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

„Lengyelországban az embereknek valóban nincs semmijük. A lengyel szendvics nem más, mint 1 sonkajegy 2 kenyérjegy között.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„Ez csak egy munka. A fű nő, a madarak repülnek, a hullámok összezúzzák a homokot. Én meg megverem az embereket.”

Muhammad Ali (1942–2016) olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó

„Mert egyetlen ember sem szabad, aki testének rabszolgája.”
Nemo liber est qui corpori servit.

Lucius Annaeus Seneca (-4–65 i.e.) római sztoikus filozófus

„Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak.”
Fere libenter homines id quod volunt credunt.

Julius Caesar (-100–-44 i.e.) római hadvezér és politikus

„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”
errant consilia nostra, quia non habent quo derigantur; ignoranti quem portum petat nullus suus ventus est.

Lucius Annaeus Seneca (-4–65 i.e.) római sztoikus filozófus

„Nem szabad azt mondani, hogy minden hiba ostobaság.”
Non enim omnis error stultitia est dicenda.

Cicero (-106–-43 i.e.) ókori római író, filozófus, politikus

„Egy farkas morálván a mezőn, igen szép képet talála az úton. És sokáig forgatván azt, látá, hogy mind élet s mind ész nélkül volna, és mondá: "Szép vagy ugyan, de kár, hogy élet nélkül és ész nélkül vagy, mert semmire, nem vagy jó."”

Heltai Gáspár (1510–1574) magyar evangélikus lelkész, író, költő, nyomdász

„Keskeny és csúszós volt az ösvény. Az egyik lábam kicsúszott alólam, és letaszította a másikat az útról. De talpra álltam és azt mondtam magamnak: "csak megcsúsztam - nem estem el…" Mindannyiunkban ott él a felelősségérzet, hogy folytatnunk kell, mindannyiunknak kötelessége, hogy küzdjünk.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

„Az ember ne akadjon fenn apróságokon, ha nagy dolgok miatt vágott neki az útnak.”

Friedrich Schiller (1759–1805)

„Az állatok jogait ugyanúgy védelmezem, ahogyan az emberi jogokat is. Ez a teljes emberi élet útja.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

„Az emberek tévednek, ha azt hiszik, hogy a pénz a fontos. Abból sok van. Információn, üzleti programon és az azt megvalósítani tudó embereken keresztül vezet az út a gazdasághoz.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Egyetlen embert sem lehet tönkretenni, amíg megőrzi méltóságát, és azt vallja, hogy az őt megalkotó hatalmas Istennel áll rokonságban.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)