Cao Cse: Járat

Cao Cse volt ókori-középkori kínai költő, író. Fedezzen fel érdekes idézeteket a járat.
Cao Cse: 4   idézetek 1   Kedvelés

„Sóhajtásomnak ugyan mi haszna?
Ellenem tört az ég itélete.
Miért jár eszemben halott fivérem?
Eltépték tőlem, nem látom sose.

Lelke a honi táj fölött szálldos,
lett a főváros teste nyughelye.
Mi is, kik élünk, meghalunk végül,
jön a halál, s a rothadás vele.
Egy nemzedéknek rövid a léte,
harmat, mit gyorsan öl a nap heve,
alkonyat pírja szilfán, eperfán,
iramodó árny, visszhangzó zene.
Magam se vagyok fém avagy szikla,
csupán egy jajszó – szívem fáj bele.”

Cao Cse

Idézetek verseiből, Nagy László fordításai

Halott , Élet , Halál , Nap

„Jót cselekszel te, jó hír a jussod,
sorsod se romlást, örömet érlel.
Nagy jellem titka szabad virágzás,
közönséges lény gátak közt lépdel.
Mind, aki fennkölt, ott jár, ahol te,
nem száll le, nem tarthat soha Kung-cével.”

Cao Cse

Idézetek verseiből, Nagy László fordításai

Tea , Sors , Öröm , Titok

„Rák és angolna hazája tócsa,
nem járnak ott, hol bömböl a tenger.
Sövényen ülni jó a verébnek,
vadhattyak útján szállani nem mer.”

Cao Cse

Idézetek verseiből, Nagy László fordításai

Tenger , Út