Anakharszisz idézet

Anakharszisz – szkíta költő és író, hagyomány szerint a hét bölcs egyike – az i. e. 6. században élt. Hérodotosz szerint Gnourosznak , a királyi szkíták nagyurának fia volt; fivére Szauliosznak ; apai nagybátyja Ariapeithész uralkodónak.

Az ismeretlen görög anyától született Anakharszisz i. e. 589. körül a hellének országába látogatott. Athén városában, idegenként, polgárjogot szerzett, elnyerte Szolón támogatását, és filozófiával kezdett foglalkozni. Hazájába visszatérve, görög szokások szerint, a szkíták számára idegen istenségnek áldozott, s a hagyomány szerint ezért testvére lenyilazta. Munkáiból közvetlenül semmi sem maradt fenn az utókor számára.

Diogenész Laertiosz meglehetős részletességgel szól róla, illetve munkásságáról.



„A scytha Anacharsis volt Gnuarnak fia és Kaduidasnak, a scythák királyának fivére, de görög anyától származék; azért jártas is vala két nyelvben. Ez 800 verset csinált a scytháknak és görögöknek az élet takarékosságra vonatkozó törvényeiről és a hadi dolgokról. Szabad szólása miatt e közmondásra is nyujtott alkalmat: »ez scytha beszédmód«. Sosicrat azt mondja, hogy ő Athénbe jött a 47-ik olympiusban Eukrat archon alatt. Hermipp továbbá azt mondja, hogy ő Solon házához érkezvén, megparancsolá az egyik szolgának, jelentené, hogy Anacharsis van itt, látni kivánván őt s ha lehetséges, vendégbarátjává is válni. És a szolga jelentvén ezt, parancsot kapott Solontól megmondani neki, hogy kiki saját hazájában fogadtatik vendégül. Erre bemenvén Anacharsis mondá, hogy ő hazájában van, kötelvénye tehát vendégeket fogadni. Amaz pedig csudálván ezen ügyességet, befogadta őt s legnagyobb barátjává tette. Idő multával visszajövén Scythaországba s eltörülni szándékozván hazájának törvényes intézményeit, mivel nagyon utánzá a görögöket, fivére által a vadászaton nyillal találtatván, meghal, mondván, hogy Hellasban tudomány által épségban maradt, hazájában pedig irigység által elveszett. Némelyek azonban mondják, hogy görög szertartások végbevitele közben öletett meg. Nekünk ilyen epigrammánk van reá:Sok baj után eljött Anacharsis Scytha honába,És görög életmód volt, mit a népnek ajánl.Még el nem hangzott szájában egészen a szózat,Szárnyas nyil sebesen mennybe ragadta ezért.Ez azt mondá, hogy a szőlőtőke három fürtöt hoz, melyek elseje a kéj, másika a mámor, harmadika a bu. Csudálkozék, miképen van az, hegy a görögöknél a művészek versenyeznek s a nem művészek ítélnek felőlök. Kérdeztetvén pedig, miképen nem válhatnék valaki borkedvelővé, mondá: ha szemei előtt tartaná a részegek utálatosságait. Azt is mondá csudálatosnak, hogy a hellenek törvényt hozván a sértegetők ellen, a vívókat, azért hogy egymást ütik, tiszteletben tartják. – Megtudván, hogy a hajó négy hüvelyknyi vastag, mondá, hogy ennyire vannak távol a hajózók a haláltól. – Az olajról állitá, hogy őrültségnek a szere, mivel a vele megkent vivók dühöngnek egymás ellen. – Hogyan van, mondá, hogy a kik a hazugságot tiltják, a csapszékekben nyilvánosan hazudnak? Azon is csudálkozék, hogy a görögök a lakoma kezdetén kis poharakból isznak, jól lakván pedig nagyokból. – Arczképein ezen fölirat van: uralkodjál nyelveden, gyomrodon és szemérem tagjaidon. – Kérdeztetvén, vannak-e Scythaországban fuvolyák, azt felelé: hiszen szőlőtőkék sincsenek. – Kérdeztetvén, valjon mely hajók a legbiztosabbak, azt felelé: melyek szárazra értek. Azt is nagyon csudálatosnak mondá, a mit a görögöknél látott, hogy a füstöt a hegyeken hagyják, a fát pedig a városba hordják. – Kérdeztetvén, valjon kik számosabbak, az élők-e vagy a holtak, mondá: hát a hajózókat hová teszed? – Gyaláztatván egy attikai embertől, hogy scytha; válaszolt: az én szégyenem a haza, de te hazádnak szégyene vagy. – Kérdeztetvén, valjon micsoda jó is rosz is az emberekben, azt mondá, hogy a nyelv. – Azt is állitá, hogy jobb egy sokat értő barátot birni, mint sok semmire valót. – Továbbá azt mondá, hogy a piacz meghatározott hely egymás megcsalására és nyerészkedésére. – Gyaláztatván ivás közben valamely ifjútól, mondá: ifjú, ha fiatal létedre el nem birod a bort, megöregedvén el fogod birni a vizet. – Az élet használatára feltalálta a horgonyt és a korongot, mint némelyek mondják. – S ezt a levelet irta:Anacharsis Crösusnak.Lydok királya! Én megérkeztem a hellenek földére, hogy megtanuljam erkölcseiket és intézményeiket. Aranyra nem szorulok, hanem megelégszem, ha mint jelesebb férfiu térek vissza a scythákhoz. Eljövök azonban Sardisba, nagyon becsülvén, ha megnyerem kedvedet.” – I. könyv. 8. fejezet . Wikipedia  

Anakharszisz fénykép
Anakharszisz: 7 idézet0 Kedvelés

Anakharszisz: Idézetek angolul

“These decrees of yours are no different from spiders' webs. They'll restrain anyone weak and insignificant who gets caught in them, but they'll be torn to shreds by people with power and wealth.”

Anacharsis

Discussing Solon's laws with him, as quoted by Plutarch, in Solon ch. 5; translation by Robin Waterfield from Plutarch Greek Lives (1998) p. 50.
Variants:
Written laws are like spiders’ webs; they will catch, it is true, the weak and poor, but would be torn in pieces by the rich and powerful.
Laws are spider-webs, which catch the little flies, but cannot hold the big ones.
as quoted in Beeton's Book of Jokes and Jests, or Good Things Said and Sung, Second Edition, Printed by Frederick Warne & Co., London, 1866.

“My country is a disgrace to me, but you are a disgrace to your country.”

Anacharsis

On being insulted by an Athenian for being a Scythian, as quoted in The Lives and Opinions of Eminent Philosophers by Diogenes Laërtius, as translated by C. D. Yonge, (1853), "Anacharsis" sect. 5, p. 48

“Better to have one friend of great value, than many friends who were good for nothing.”

Anacharsis

As quoted in The Lives and Opinions of Eminent Philosophers by Diogenes Laërtius, as translated by C. D. Yonge, (1853), "Anacharsis" sect. 5, p. 48

“The forum [is] an established place for men to cheat one another, and behave covetously.”

Anacharsis

As quoted in The Lives and Opinions of Eminent Philosophers by Diogenes Laërtius, as translated by C. D. Yonge) (1853), "Anacharsis" sect. 5, p. 48

“Under which head do you class those who are at sea?”

Anacharsis

Having been asked whether the dead or the living were more numerous., as quoted in The Lives and Opinions of Eminent Philosophers by Diogenes Laërtius, as translated by C. D. Yonge, (1853), "Anacharsis" sect. 5, p. 48

“A view of the unseemly actions of drunken men is the most effectual dissuasive from wine.”

Anacharsis

As quoted in Diogenes Laertius, The Lives and Opinions of Eminent Philosophers, Chapter "Life of Anacharsis", 1702 edition, John Nicholson, p. 55

“A vine bears three grapes, the first of pleasure, the second of drunkenness, and the third of repentance.”

Anacharsis

As quoted in Diogenes Laertius, The Lives and Opinions of Eminent Philosophers, Chapter "Life of Anacharsis", 1702 edition, John Nicholson, p. 55.
Forrás: [Diogenes Laërtius, Diogenes_Laërtius, The Lives of the Ancient Philosophers: Containing an Account of Their Several Fects, Doctrines, Actions and Remarkable Sayings..., http://books.google.com/books?id=SQrULxU3TXMC, 4 September 2013, 1702, John Nicholson, 54, Life of Anarchasis]

Hasonló szerzők

Démokritosz fénykép
Démokritosz26
ókori görög atomista filozófus None
Platón fénykép
Platón19
ókori görög filozófus, iskolaalapító None
Szókratész fénykép
Szókratész22
ókori görög filozófus None
Epiktétosz fénykép
Epiktétosz34
ókori görög filozófus None
Cicero fénykép
Cicero29
ókori római író, filozófus, politikus None
Szinópéi Diogenész fénykép
Szinópéi Diogenész21
ókori görög cinikus filozófus None
Kitioni Zénón fénykép
Kitioni Zénón4
ókori görög sztoikus filozófus None
Epikurosz fénykép
Epikurosz7
ókori görög atomista filozófus None
Arisztotelész fénykép
Arisztotelész58
ókori görög filozófus és tudós None
Sun Zi fénykép
Sun Zi27
None