Idézetek a szerelemről és a szerelemről

„Szeretem az ostobaságot, felébreszti az agysejteket. A fantázia az élet elengedhetetlen összetevője.”

Dr. Seuss (1904–1991)

„A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható. Mert a szeretetnek elég a szeretet.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„A legfájdalmas dolog az, ha elveszunk abban, hogy valakit túlságosan szeretünk és elfelejtsük, hogy mi magunk is különlegesek vagyunk.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

„Szeretem az alvást. Az életem hajlamos szétesni, amint felkelek.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

„Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, õértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.”

Stephen King könyv Az

„Az emberiséget a szeretet törvénye uralja. Ha az erőszak, azaz a gyűlölet uralkodna már rég kihaltunk volna. És mégis, a tragédiája a dolognak, hogy az úgynevezett civilizált emberek, és nemzetek úgy viselkednek, mintha a társadalom alapja az erőszak lenne.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Az a tudat vigasztalt, hogy ha már meg kell halnom, olyasvalaki helyett halok meg, akit szeretek. Nemes célért, éppenséggel. És ez azért számít valamit.”

Stephenie Meyer (1973)

„A féltékenység és a bírásvágy a legmélyebb indulatok az emberi lélekben.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Az idő (…)
túl lassú azoknak, akik várnak,
túl gyors azoknak, akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít.”

Henry van Dyke (1852–1933)

„Az öreg bagoly nem szereti, ha fiatalnak és férfiasnak mondják. Én már utam végére érkeztem, és az, aki mást mond, vagy bolond, vagy hazug, vagy mindkettő.”

Darren Shan (1972) ír származású, angolul alkotó író

„Az ember csak a bajait szereti számon tartani, az örömeit nem.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„Ha nem vagyunk boldogok, ha nem találunk békét, úgy nem is oszthatjuk meg a békét és boldogságot másokkal – azokkal, akiket szeretünk, akikkel egy fedél alatt élünk. Ha békét lelünk, ha boldogok vagyunk, mosolygunk és kivirágzunk, akár a rózsa, és a családunkban mindenki, sőt egész társadalmunk csak hasznát látja lelki békénknek.”

Thich Nhat Hanh (1926)

„Az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Gyűlölöm Versailles-t, mert ott mindenki kicsi; szeretem Párizst, mert ott mindenki nagy.”

Montesquieu (1689–1755)

„Az anyai szeretet természeténél fogva feltétlen.”

Erich Fromm (1900–1980)

„Ha szeretek valakit, akkor egyszerre ismerem fel benne, akivel teljesen egy vagyok, s aki teljesen más, mint én.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„A gyűlöletnek csak a szeretet vethet véget.”

Buddha (-563–-483 i.e.) ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja

„Elhagyni egy nőt, akit még és még és még szeretünk és kívánunk! Elhagyni kielégítetlenül, mikor tudjuk, hogy hűtlen és rögtön másnak adja magát, mihelyt nem tudjuk tovább megfizetni! Elhagyni egy gyönyörű lakosztályt, egy kis panziót vagy ötödik emeleti padlásszobát, amelynek ablakaiból az öröm, vigasz és feledés vidékeire láttunk ki, s ahonnan csak a féltékeny vágyat visszük magunkkal, az újra-birtokbavevés reménye nélkül! Olyasmi az ilyen búcsú, mint egy kisebbfajta halál, de százszoros erővel él tovább benne az érzéki kívánság. Mint tetszhalottak vágyunk föl és vissza az elhagyottba.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„A viharokban és kalandokban rejtőző veszedelemnek rengeteg az árnyalata, és csak hébe-hóba fordul elő, hogy a jelenségek külső leplén érzékelhetően üt át a baljós erőszak, a gonosz szándék - az a meghatározhatatlan valami, ami megzavarja az ember eszét és összeszorítja a szívét, hogy tudja, érezze, a véletlenek kuszasága és az elemek dühe rosszakaratúan tör rá olyan erővel, amelyet már nincs hatalma kordában tartani, oly féktelen kegyetlenséggel, amely kitépi belőle a reményt és a félelmet, a fáradtság gyötrelmét és a pihenés utáni vágyat. Már csak törni, rombolni akar, megsemmisíteni mindezt, amit eddig látott, szeretett, élvezett vagy gyűlölt. Mindazt, ami drága és nélkülözhetetlen - a napfényt, a múlt emlékeit, a jövendőt -, az egész sokszínű világot el akarja törölni a szeme elől azzal az egyszerű megdöbbentő cselekedettel, hogy elrabolja tőle az életét.”

Joseph Conrad (1857–1924) lengyel születésű angol regényíró