Idézetek a nevetésről és az örömről

„A másokkal megosztott falánkságnak van a legnagyobb befolyása arra a boldogságra, melyet a házasságban élünk meg.”

„Boldog az a csokoládé, amely miután a nők mosolyán át bejárta a világot, szájban olvadva, élvezetes csókban leli halálát.”

„Az élet igazi művészete abban áll, ha felismerjük a boldogságot a boldogtalanságban és a boldogtalanságot a boldogságban.”

„A tökéletes boldogság megsemmisíti a reményt. Távlat nélküli világot teremt.”

„Egy mosoly kevesebbe kerül, mint az elektromos áram, de ugyanannyi fényt ad.”

„S alapozhatja-e boldogságát az ember mások boldogtalanságára? A boldogság nemcsak szerelmi gyönyör, hanem a lélek legmagasabb rendű harmóniája. Miben nyugszik meg a lélek, ha becstelen, könyörtelen, embertelen cselekedet áll mögötte? Csak azért szökjön meg, mert "itt a boldogságom"? De milyen boldogság az, amely más boldogtalanságára épül? Nos, képzeljék el, hogy önök épületet emelnek az emberi sorsnak azzal a céllal, hogy boldoggá tegyék az embert, végre békét és nyugalmat adjanak neki. És képzeljék el, hogy evégett elkerülhetetlen szükségből agyon kell gyötörniük csak egyetlen emberi lényt - mi több, nem is valami érdemes személyiséget, hanem holmi nevetséges halandót, nem egy Shakespeare-t, csupán egy derék öregembert, egy fiatal nő férjét, aki vakon hisz az asszony szerelmében, büszke a feleségére, boldogan él vele. Csak meg kell szégyeníteni, megfosztani becsületétől és meggyötörni, s e meggyalázott öregember könnyei árán felépíteni ezt az épületet! Vállalnák-e ezzel a feltétellel? Ez a kérdés. És feltételezik, ha csak egy percre is, hogy az emberek, akiknek az üdvére emelik ezt az épületet, hajlandók elfogadni a boldogságot, ha önök egy jelentéktelen, de könyörtelenül és igazságtalanul megkínzott emberi lény szenvedésére alapozzák – és boldogok tudnának-e lenni így időtlen időkig?”

„A katasztrófa és a boldogság úgy köszönt be hozzánk, majd tűnik el, mint a váratlan látogató.”

„Minden percért, amit mérgelődéssel töltesz, elvesztegetsz 60 másodpercnyi boldogságot.”

„Ki sóhajtoz, ki mulat.
A világ csak - hangulat.”

„Nagyjából ötven százalékban a genetika dönti el, hogy ki képes a boldogságra. Ez sok embernek rossz hír. Jó hír viszont, hogy a maradék negyven-ötven százalék befolyásolható. Hogy mivel? Négy teljesen egyszerű dologgal. Jó cselekedettel (legyen az akármilyen apró), az emberi kapcsolatok ápolásával, konkrét célok kitűzésével és testmozgással.”

„Lehet, hogy az egész élet nem más, mint egy nagy illúzió? Mint egy óriásira felfújt, rózsaszín lufi? Mi emberek körülálljuk, és nézzük a Teremtőt, amint fújja, csak fújja azt a lufit, közben süt a nap, mindenki jókedvű, madarak csiripelnek, kutyák szaladgálnak, gyerekek nyújtják kezüket a szétpukkadás előtt feszülő gömb felé. Szivárvány az égen, nevetünk mindannyian, majd egyszer csak egy nagy pukkanás, hulló gumidarabok… eltűnt a szivárvány, elhallgattak a madarak, megálltak a kutyák. Felhő jött és eltakarta a napot. Még egy-két nevetés-foszlány, néhány gyermekkéz, mely megállt a levegőben. Felfelé mutatnak ugyan, de a lufi már semmivé lett. Aztán eltűnünk. A Teremtő pedig máshova ment, egy új, rózsaszín lufival.”

„A mosoly nagyon fontos. Ha nem tudunk mosolyogni, nem lesz béke a világon. Nem úgy teremtjük meg a békét, hogy felvonulást szervezünk a nukleáris rakéták ellen. Ahogyan mosolyogni, lélegezni tudunk, ahogyan "beke" tudunk lenni azzal teremthetünk békét.”

„Boldogság, fejlődés, magasabb célok, übermensch! Minő komikus!… E tömeg kilencven százaléka oly lényekből áll, akiknek eszébe se jut efféle, nem is tudja, tudni sem akarja, mit jelentenek e szavak: egy életen át nem ismerik meg, ők élni akarnak, annyira csak, mint a férgek vagy a hernyók: ez az egyetlen eszme és cél, mely vezeti őket, az egyetlen jelszó, amiért síkraszállnak, az egyetlen vágy, aminek teljesülését akarják, de ezt az egyetlent azután nagyon, minden feltétel nélkül, erősebben és mélyebben és kérlelhetetlenebbül és halálosabban akarnak élni, egyszerűen és tartalom nélkül, élni(…).”

„A boldogság nem a vagyonban és aranyban nyugszik, hanem a lélekben.”

„Elméletileg létezik a tökéletes boldogság lehetősége: úgy, hogy hiszünk a bennünk lévő lerombolhatatlanban, ám nem törekszünk közelébe.”

„Ha nem vagyunk boldogok, ha nem találunk békét, úgy nem is oszthatjuk meg a békét és boldogságot másokkal – azokkal, akiket szeretünk, akikkel egy fedél alatt élünk. Ha békét lelünk, ha boldogok vagyunk, mosolygunk és kivirágzunk, akár a rózsa, és a családunkban mindenki, sőt egész társadalmunk csak hasznát látja lelki békénknek.”

„Illúziótlanabbak lettünk s a derűs jövőképben már az sem hisz igazán, aki kincstári optimizmussal még mindig hirdeti.”

„Nem, nem hiszem, hogy a boldogság lehetséges, a nyugalom azonban igen. Ezért távol tartom magamat mindentől, ami idegesít.”

„Évekkel ezelőtt még utáltam Lara Croftot. Exférjem, Johnny Lee Miller folyton ezzel a játékkal játszott. Ha elment otthonról, mindig óriási örömöt okozott, ha kinyiffanthattam Larát. Ráadásul mindez azzal az elnyújtott „aaaahhh” kiáltással történt, amit én borzasztó szexinek találtam! Mára viszont megkedveltem őt.”