Idézetek a nevetésről és az örömről

Kapcsolódó témák

„Az emberek különböző utakon keresik a beteljesülést és a boldogságot. Csak azért, mert ők nem a te utadat járják, nem jelenti azt, hogy eltévedtek.”

H. Jackson Brown, Jr. (1940)

„Manapság minden új találmányt örömujjongás fogad, ami hamar átváltozik rémült kiáltássá.”

Bertolt Brecht (1898–1956) német drámaíró, költő, író, rendező, a 20. századi színház egyik megújítója

Neki tulajdonított idézetek

„Ne várjunk a nevetéssel, amíg boldogok leszünk, mert különben félő, hogy meghalunk, anélkül, hogy nevettünk volna.”

Jean de La Bruyère (1645–1696)

„Nevetés. Az egyetlen dolog a világon, ami nem nevetséges.”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

Humor

„Ha a mindennap tudunk mosolyogni, ha boldogok és békések tudunk lenni, az nemcsak nekünk hanem mindenkinek a hasznára válik. Ha igazán tudjuk hogyan éljünk, akkor a napunkat egy mosollyal kezdjük. A mosoly megerősíti az elhatározásunkat, hogy boldogan és békében éljünk. Az igaz mosoly forrása az éber elme.”

Thich Nhat Hanh (1926)

Eredeti: If in our daily life we can smile, if we can be peaceful and happy, not only we, but everyone will profit from it. If we really know how to live, what better way to start the day than with a smile? Our smile affirms our awareness and determination to live in peace and joy. The source of a true smile is an awakened mind.

„A pénz elméletileg az emberi boldogság; mindenki, aki többé nem képes a valódi boldogságra, a pénz után vágyakozik.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

Parerga et Paralipomena 320. szakasz

„Úgy érzem, a mosoly teszi, amit egy arc szépségének neveznek; ha a mosoly hozzáad valamit az arc bájához, akkor az arc gyönyörű, ha nem változik meg közben, akkor mindennapi, ha elrontja, csúnya.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

„Van, hogy a mosolyod forrása a boldogságod, de van, hogy a boldogságod a forrása a mosolyodnak.”

Thich Nhat Hanh (1926)

Eredeti: Sometimes your joy is the source of your smile, but sometimes your smile can be the source of your joy.

„Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer. Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

„Mindnyájan a boldogság trónörökösei vagyunk ezen a földön. És mindnyájan száműzetésben.”

Juhász Gyula (1883–1937) magyar költő, pedagógus

„Ha nem vagyunk boldogok, ha nem találunk békét, úgy nem is oszthatjuk meg a békét és boldogságot másokkal – azokkal, akiket szeretünk, akikkel egy fedél alatt élünk. Ha békét lelünk, ha boldogok vagyunk, mosolygunk és kivirágzunk, akár a rózsa, és a családunkban mindenki, sőt egész társadalmunk csak hasznát látja lelki békénknek.”

Thich Nhat Hanh (1926)

„Látszólag csupa optimizmus a költemény „happy end”-je – de ez az optimizmus, ha jobban odafigyelünk, csak lemondó kiegyezés az Éjjel. A színjáték tele van látható derűvel és láthatatlan nyugtalansággal. Tarka tündérmese, de a mélyén ott reszket a félelem a magánytól és a sötétségtől. Olyan bájos elejétől végig, hogy az ember néha beleborzong. (II./203. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

A toronyőr visszapillant című könyből (I.–II. kötet)

„"Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene… Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van… Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja…
Általánosságban szólva, bolondság egy filozófustól, ha a Smithfield Market-en megéget egy másik filozófust, mert nem értenek egyet az univerzumra vonatkozó nézeteikben. Ilyesféle gyakorta megesett a középkor legutolsó, hanyatló korszakában, és célját illetően tökéletesen kudarcot vallott. Van azonban valami, ami mérhetetlenül abszurdabb és haszontalanabb, mint az, hogy egy embert a filozófiája miatt megégetünk. Ez pedig nem más, mint annak hangoztatása, hogy az illető filozófiája nem számít… "Az aranyszabály az, hogy nincs semmiféle aranyszabály."… Ha valaki véleményt mond a villamosokról, az számít; ha Botticelliről mond véleményt, az is. De hogy mi a véleménye a dolgok egészéről, az nem… átkutathat bármit, csak egyetlen furcsa tárgyat tilos megtalálnia: az univerzumot, mert ha megtalálja, akkor már vallása lesz, és akkor neki vége! Minden számít - kivéve a Mindent…
Mikor a hajdani liberálisok megszabadítottak valamennyi eretneket a szájpecektől, az volt az elképzelésük, hogy ily módon vallási és filozófiai felfedezésekre jutnak. Azt gondolták: a kozmikus igazság annyira fontos valami, hogy mindenkinek külön-külön szükséges tanúskodnia. A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat - nem számít."”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

Eretnekek (1905)

„Húsz font évi jövedelem és tizenkilenc és fél shilling évi kiadás: egyenlő a boldogsággal. Húsz font évi jövedelem és húsz font, nulla shilling, hat penny évi kiadás: egyenlő a nyomorral.”

Charles Dickens (1812–1870) angol író

Neki tulajdonított idézetek

„A butaság a boldogságra való rátermettség. A legfőbb öröm. A legnagyobb jótétemény a civilizált társadalomban.”

Anatole France (1844–1924)

„A boldogság olyan illatszer, amelyet nem hinthetünk úgy másokra, hogy néhány csepp ne jusson nekünk is.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

Neki tulajdonított idézetek

„Egy szürke kis veréb boldogságban úszott”

Romhányi József (1921–1983) magyar író, költő, műfordító

Szamárfül

„Franciának lenni, fiatalnak, gazdagnak, művésznek és szerelmesnek: ez a boldogság öt kelléke.”

Gustave Flaubert (1821–1880) francia író

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

Idézetek a bölcsességről

„Muris, hogy amikor azt mondják valakire, hogy "félénk", legtöbbször mosolyognak. Mintha cuki dolog lenne, valami vicces kis szokás, amit az ember idővel kinő, mint a foghíjas mosolyt, amikor kinőnek a maradandó fogai. Ha tudnák, milyen érzés valóban félénknek lenni, nem csupán az első pillanatokban bizonytalankodni, nem mosolyognának. Ha tudnák, milyen érzés, amikor az embernek összerándul a gyomra, izzad a tenyere, vagy képtelen egyetlen értelmes mondatot is kinyögni! Ebben nincs semmi cuki.”

Claudia Gray (1970)