„Mérhetetlen békességet érzek, mihelyt szívem kitárja megbocsátás-kapuját.”

„A gondolkodás nyugalom, békesség, vagy legalábbis annak kellene lennie, de szegény szívünk túlságosan zakatol, szegény agyunk túlságosan lüktet hozzá.”

„A megbocsátás az a finom szál, amely összeköti a szerelmet és a barátságot. Megbocsátás nélkül lehet, hogy egy nap nem is lesz gyermeked.”

„A megbocsátás luxus, pedig életmódnak kellene lennie.”

„A megbocsátás nem egy alkalmi cselekedet, hanem állandó hozzáállás.”

„A megbocsátás a szeretet választása. Ez az önátadó szeretet első képessége.”

„A szerelem a végtelen megbocsátás. Egy gyengéd pillantás, amely szokássá válik.”

„Amikor megfogom egy gyerek puha, meleg kezét, és érzem, hogy dobog a szíve, nem tudom elhinni, hogy nem kell senkinek. Pedig gyereket befogadni jó. Jó buli.”

„A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.”

„Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában s az erkölcs tiszta érzet ártatlan örömeiben.”