„Újra tavasz van. A föld olyan, mint egy gyermek, aki kívülről tudja a verseket.”

„Buddha így tanított: Ez a föld az enyém, ezek pedig itt az én gyermekeim - mondja a buta, aki azt sem érti, hogy még ő maga sem az övé.”

„Bocsássátok meg tudatlanságomat
Bocsássátok meg hogy nem értek már a versek régi játékához
Nem tudok már semmit egyedül csak szeretek”

„Tavaszt zengnek a madárkák.”

„Ó, Taizé, ez a kis tavasz!”

„A tavasz a tervek és projektek ideje.”

„…a verseim nem én vagyok: az vagyok én, ami itt írok…”

„Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.”

„A versek sosem fejeződnek be - csak elhagyják őket.”

„Verseket olvasok, hogy időt nyerjek.”