„Mint mindenki, én is szeretném, ha hosszú életű lennék. A hosszú életnek megvan a maga helye. De most nem ez számít nekem. Csupán Isten akaratát akarom teljesíteni. És ő megengedte nekem, hogy feljussak a hegytetőre. Odafenn körülnéztem és láttam az ígéret földjét. Lehet, hogy oda én már nem érhetek el veletek. De ma este azt szeretném, ha tudnátok, hogy a mi népünk biztosan eljut az ígéret földjére!”

„Ha tehetném, jobb szeretnék halott lenni még az életemben.”

„Meg kell változtatnod az életed, ha nem vagy boldog, és fel kell ébredned, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy szeretnéd.”

„Menj most. A jövőt senki nem ígéri.”

„Nem akarom, hogy életem végén azt lássam, hogy csak a hosszát éltem le. Az életem szélességét is meg szeretném élni.”

„Túl sok felé akarok megfelelni. […] Szeretném, ha mindenki szeretne. És ez egy rendkívül rossz attitűd.”

„Az életet még nem teszi boldoggá, ha hosszú ideig tart. Sőt éppen ellenkezőleg, a hosszú élet, melyből hiányzik a beteljesülés érzése, felettébb unalmas.”

„Arcfelvarrás nélkül akarok megöregedni. Szeretném, ha lenne bátorságom hűséges maradni ahhoz az archoz, amelyet kialakítottam.”

„Nem szeretném előre látni a jövőt. Csupán a jelennel törődök. Isten nem adott hatalmat a következő pillanat felett.”

„Mit ad Isten, illetve… hogy – hogy nem, elvtársak! Ez is maradhat? De bátor vagy, jól van! Ha viszlek, akkor majd jössz, jó?! Majd kérdik otthon, hogy: Na, milyen volt a műsor? Hát, hosszú tárgyalás lesz!”