„Nem azért jut valami okos dolog az ember eszébe, hogy aztán elássa. Azért jut az eszébe, hogy hasznos dolgot műveljen vele. Magát az életet is azzal a feltétellel kapja az ember, hogy küzd érte utolsó leheletéig. Ugyanez a feltétele minden új gondolatnak is.”

„Az emberek próbálják takargatni az igazságot, hogy amit esznek, annak arca és szíve is volt, és még lelke is.”

„Legyen kőtáblád vagy jegyzőkönyved, melyet éjjel-nappal veled hordozz, melyre, ha mi olyas dolog eszedbe jut éjszaka, jegyezd le és reggel ágyadból felkelvén, írd jobban le, hasonlóképpen, ha erdőn, mezőn jársz is.”

„A nagy emberek esznek is, meg isznak,
a bendőjük tömik.
Tetteiket hallgatja a szegény nép,
s szintén csak eszik-iszik.
Tellér Gyula fordítása”

„A színészet is, mint minden művészet, olyan, hogy csak amikor már benne van az ember, akkor érzi, hogy a határ beláthatatlan és minél messzebb jut az ember, annál kisebbnek érzi magát.”

„Amikor a világ különböző részeiről származó emberekkel találkozom, mindig eszembe jut, hogy alapvetően hasonlóak vagyunk: mindannyian emberi lények vagyunk. Talán különböznek a ruháink, a bőrünk színe vagy a nyelv, amit beszélünk. Ez csak a felszín. De alapvetően mindannyian emberi lények vagyunk. Ez az, ami összeköt minket.”

„A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy az embernek esze legyen.”

„Boldogság, fejlődés, magasabb célok, übermensch! Minő komikus!… E tömeg kilencven százaléka oly lényekből áll, akiknek eszébe se jut efféle, nem is tudja, tudni sem akarja, mit jelentenek e szavak: egy életen át nem ismerik meg, ők élni akarnak, annyira csak, mint a férgek vagy a hernyók: ez az egyetlen eszme és cél, mely vezeti őket, az egyetlen jelszó, amiért síkraszállnak, az egyetlen vágy, aminek teljesülését akarják, de ezt az egyetlent azután nagyon, minden feltétel nélkül, erősebben és mélyebben és kérlelhetetlenebbül és halálosabban akarnak élni, egyszerűen és tartalom nélkül, élni(…).”

„Hitvány, milyen puhány - így küzdöttem még eszemmel -,
mily szégyelni való nagy nevével is az ember!
Itthagyni életet, mindent mi fájhatott,
ti tudtok már csupán, fenséges állatok!”

„Mert a tudomány nemcsak felfedezés, hanem életszemlélet, jellem, temperamentum és képzelőerő dolga is. Korunk a tudományra épül, és igényli a tudós emberi megnyilatkozását, indítékainak, eszméinek, véleményének ismeretét is.”