„Különböző személyiségeket teremtettem magamban. Állandóan személyiségeket teremtek. Minden álmom, amint álommá lesz, nyomban egy másik személyben testesül meg, és az illető álmodja meg az álmomat, nem én. Hogy alkotni tudjak, megsemmisítem magam; annyira külsővé lettem önmagamban, hogy még önmagamban is csak külsődlegesen létezem. Eleven színpad vagyok, ahol különböző színészek lépnek fel, és különböző darabokat mutatnak be.”

„Az ébrenlétről tudni: másik álom,
mely csak álmodja álmát, s a halál,
melytől a test retteg, az a halál,
a minden-éji, mit úgy hívnak, álom.”

„Ott van például (…) a féltékenység. Százezer könyvben olvastam róla, láttam, amint a színészek eljátsszák ezer különböző színdarabban és filmben. Azt hittem, erről az érzésről mindent tudok, amit tudni lehet. De egészen megdöbbentett.”

„Ahhoz, hogy valóra váltsunk egy álmot, kell, hogy legyen egy álmunk.”

„Azt mondom ma nektem, barátaim, hogy habár a ma és a holnap nehézségeivel találjuk szembe magunkat, még mindig van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökeredzik az amerikai álomban.”

„Ne hagyd az álmok jussát, szebbeket álmodik a bölcsnél a bolond!”

„Az életet álommá kell átalakítani, s álmunkból valóságot formálni.”

„Annak a zokninak már saját személyisége volt.”

„Engem nem érdekel a személyiség. Nem csak a tiéd nem érdekel, egyáltalán nem érdekel egyetlen fellépő személyisége sem.”

„Sajnos a túl sok álomnak az az ára, hogy több rémálom keveredik álmaink közé.”