„A szorongást a szédüléshez lehet hasonlítani. Az aki a tátongó mélységbe tekint, szédülni kezd… A szorongás tehát a szabadság szédülete, amely akkor jön létre ha a szellem tételezni akarja szintézisét, a szabadság pedig saját lehetőségeinek a mélyére néz, ott megragadja a végességet, hogy ahhoz tartsa magát. Ebben a szédületben a szabadság összeomlik… Ebben a pillanatban minden megváltozik, és miközben a szabdság ismét felegyenesedik, immár bűnösként szembesül önmagával.”

„Az ember – szintézis; a végtelenség és a végesség, az időbeliség és az örökkévalóság, a szabadság és a szükségszerűség szintézise. A szintézis a kettő közötti viszony… A saját én olyan viszony, amely önmagához viszonyul, vagy a viszonyban az, hogy a viszony önmagához viszonyul.”

„A szabadság az az álom, amit álmodsz, miközben a gondolatot újra láncra vered.”

„Legnagyobb szabadságunk a szemléletválasztás szabadsága.”

„Én csak egy szabadságot ismerek, és ez az elme szabadsága.”

„A szabadságot nem érdemes birtokolni, ha nem jár együtt a tévedés szabadságával.”

„Mindannyiunknak. Szabadságában áll. Azt tenni. Amit akarunk.”

„A szabadság az a jog, hogy úgy élhetünk, ahogyan akarunk.”

„A legtöbb ember nem igazán akar szabadságot, mert a szabadság felelősséggel jár, és az emberek többsége retteg a felelősségtől.”

„A szabadságot nem lehet bárkinek megadni. A szabadságot az emberek veszik el, és az emberek annyira szabadok, amennyire szabadok lenni akarnak.”