„Hogy az embereket összegyűjtsék a kormányoknak szükségük van ellenségekre. Azt akarják, hogy féljünk, hogy gyűlöljünk, hogy így mögéjük felsorakozzunk. És ha nincs valós ellenfelünk, kitalálnak egyet, hogy meginduljunk.”

„Ne féljen attól, hogy különc legyen a véleményében, mert minden most elfogadott vélemény egykor különc volt.”

„Néha az emberek nem akarják hallani az igazságot, mert nem akarják, hogy az illúzióik megsemmisüljenek.”

„Jól megtanultam én valamit. S mindig, mindennap megtanulom újra. Ha bajban vagy, ha fáj valami, ha szükséged van valamire, fordulj szegény emberhez. Csak az segít rajtad, egyedül csak az.”

„Nincsenek illúzióim az emberekről, s hogy ne gyűlöljem, megvetem őket. Gyengéden vetem meg. De ők korántsem hálásak nekem ezért. Azt akarják, hogy gyűlöljék őket. Megharagudnak, ha a legszelídebb, legkönyörületesebb, legnyájasabb és legemberségesebb érzést mutatjuk nekik, amit csak kelthetnek bennünk: a megvetést. Pedig a kölcsönös megvetés, az a békesség ezen a földön, s ha az emberek őszintén megvetnék egymást, nem ártanának többé egymásnak, és szeretetre méltó nyugalomban élnének.”

„Az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.”

„Sose magyarázkodj - a barátaidnak nincs rá szükségük, az ellenségeid meg úgysem hisznek neked.”

„Ember! ne félj! Tudja a titkot a természet és mosolyog.”

„A könyörgés, az imádat, az ima nem babona, hanem valóságosabb tettek, mint az evés, ivás, stb. Nem túlzás azt állítani, hogy egyedül ezek valósak, minden más valótlan.”

„Mikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne.”