„Lassan eljár felettünk az idő. Mind rövidebbek lesznek a napok, s hosszabbak az éjszakák. A hold fénye lágy lesz majd és selymes, ha esténként feltekintünk a tiszta égboltra. Eljön az idő, mikor már semmi egyebet nem akarunk, mint melegséget otthon és kedves emlékeket, mielőtt eljön az éjfél mindnyájunk számára.”

„Eljön az idő, amikor a csend árulás.”

„Felkészülök, és egy nap eljön az én lehetőségem.”

„Rövidebb levelet írtam volna, de nem volt rá időm.”

„Szánjon időt a mérlegelésre; de amikor eljön a cselekvés ideje, hagyja abba a gondolkodást, és cselekedjen.”

„Tudjátok barátaim, eljön majd az idő, amikor az emberek belefáradnak abba, hogy az elnyomás vas bakancsa tapossa őket. Eljön az idő, barátaim, amikor az emberek belefáradnak abba, hogy a megaláztatás feneketlen mélyére taszítsák őket, ahol megtapasztalják a szűnni nem akaró kétségbeesés sivárságát. Eljön az idő, amikor az emberek belefáradnak abba, hogy kiszorítják őket a júliusi csillogó napfényből, és az alpesi november dermesztő hidegében kell álldogálniuk.”

„Eljön az a nap, amikor több halott embert ismersz, mint élőt.”

„Nem követem Arisztotelészt, és eljön az idő, amikor önmagamtól is eltérek: az emberi értelem művei állandóan tökéletesíthetők…”

„Minden nap egy új nap. Jó, ha szerencsés vagy. De inkább legyél pontos. Mert, amikor eljön a szerencse, készen fogsz rá álni.”

„Nem tagadhatod a nevetést; amikor eljön, bedől a kedvenc székében, és addig marad, amíg akar.”