„Sztálin fokról fokra létrehozott egy hatalmas ideológiai apparátust, és írásai ennek folytán csak úgy hemzsegnek a Marx-, Engels-, Lenin - idézetektől, s ezeket - bár leegyszerűsíti őket - olykor még csak nem is fordítja ki eredeti jelentésükből. Össze kell gyűjteni Sztálinnak az új módszert valóban jellemző téziseit, és rendszeres módszertani összefüggésbe kell ágyazni őket, hogy megmutathassuk, hogyan alakult ki és erősödött meg a taktika teljhatalma és uralma az elmélet fölött.”

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«”

„Egyenlő munka mellett erőfeszítéseiteket alacsonyabb bérrel fizetik meg, mint európai társaitokét. Egyszóval eget és földet ígérnek nektek. És rá kell jönnötök, hogy minden hazugság volt. Mit kell tennetek felszabadulásotok érdekében? Marx Károly tézisét alkalmazva azt mondjuk nektek, hogy felszabadulásotok csak saját erőfeszítéseitek eredménye lehet.”

„Az emberarcú Isten-elmélet idegen számomra, és még naivnak is tartható.”

„Bármilyen módszert is használunk, a kitartás és az állhatatosság elsőrendű fontosságú. Mert bármilyen módszert is használunk, a természettel kapcsolatos ellenállás ott lesz, hogy szembeszálljon vele.”

„A konzervatív világlátás egyik alapvető jellemzője is éppen az, hogy értékeket őrzünk meg, és adunk tovább.”

„Én soha nem elvont fogalmakban, tézisekben vagy számokban gondolkodtam, hanem emberekben.”

„A következetesség a fantáziátlanok jellemzője.”

„A (Lenin tézisei a nemzeti és gyarmati kérdésekről című) műben voltak olyan politikai kifejezések, amiket nehéz volt megérteni. De újra és újra elolvasva őket végül sikerült megfognom a lényegét. Micsoda érzelmet, lelkesedést, felvilágosultságot és magabiztosságot sugároztak! Örömömben könnyekre fakadtam. Egyedül ülve a szobámban szinte kiáltottam volna, mintha tömegekhez szólnék: Kedves honfitársaim! Erre van szükségünk, ez az út a szabadság felé! Azóta (az 1920-as évek óta) teljes bizalommal viseltettem Lenin iránt.”

„De a bölcsesség jellemzője, hogy nem teszünk kétségbeesett dolgokat.”