„Sajnos a túl sok álomnak az az ára, hogy több rémálom keveredik álmaink közé.”

„Az életet álommá kell átalakítani, s álmunkból valóságot formálni.”

„Az ébrenlétről tudni: másik álom,
mely csak álmodja álmát, s a halál,
melytől a test retteg, az a halál,
a minden-éji, mit úgy hívnak, álom.”

„Túl sokan akarnak túl sok mindenről beszélni, és közben semmit sem tudnak.”

„Sajnos én soha sem követtem el hibákat; életem téli álom volt, mert féltem a hidegtől.(Giza levele Idushoz, Macskajáték)”

„Azt mondom ma nektem, barátaim, hogy habár a ma és a holnap nehézségeivel találjuk szembe magunkat, még mindig van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökeredzik az amerikai álomban.”

„Ha az élet valóra váltja legmerészebb álmodat, akkor nincs mit megbánnod, ha ez az álom aztán véget ér.”

„Az álmok átmennek a cselekvés valóságába. A cselekedetekből ismét az álom származik; és ez az egymásrautaltság hozza létre az élet legmagasabb rendű formáját.”

„Az ember élősdi lény; szimbiózisban él a sült krumplival, a pirított borjúmájjal meg a hónapos retekkel. Az ember sajnos olyan, mint a fagyöngy: életének mindig egy idegen élet az ára…”

„Megannyi édes álmot, szenvedélyes víziót, felemelő pillanatot akart a világra hagyni. A hitet a csodákban, a hitet az
emberekben, és az álmokban.”