Idézetek a bölcsességről és az igazságról

„Merj bölcs lenni! Energiára és szellemre van szükség ahhoz, hogy legyőzzük azokat az akadályokat, amelyekkel a természet tunyasága, valamint a szív gyávasága száll szembe az utasításainknak.”

Friedrich Schiller (1759–1805)

„Az ember ledönti a falakat, hogy szabaddá legyen, de aztán már nem egyéb, mint lerombolt erősség, amely minden világtáj felé nyitva van. És kezdődik a szorongás, annak a tudata, hogy nem vagyunk. Mindegy miből, csak csinálja igazságát a parázsló venyigéből vagy a nyírásra váró birkából. Az igazságot úgy ássuk, mint a kutat. Az elrévedező tekintet elveszti Isten látását. Az éjszaka ígéreteire figyelő házasságtörő asszonynál sokkal többet tud Istenről az a bölcs, aki rendet teremtett önmagában, és csak a gyapjúk súlyát ismeri. Citadella, én téged az ember szívében foglak felépíteni.”

Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944) Francia író

„Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba.”

Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944) Francia író

„Néha olyan körülményekbe képzeljük magunkat, amilyent az isteni gondviselés egyáltalán nem szabott ránk; félünk ezernyi szenvedéstől, amelyek közül soha egyetlen egyet sem kell átélnünk.”

Charles Haddon Spurgeon (1834–1892)

„A Szentírásban található igazság soha nem tesz boldoggá bennünket, amíg az a szívünkben élő igazsággá nem válik.”

Charles Haddon Spurgeon (1834–1892)

„A bölcsesség, azt hiszem, a tudás helyes felhasználása. A tudás nem jelent bölcsességet. Sokan sokat tudnak, és annál nagyobb bolondok. Nincs nagyobb bolond, mint a tudó bolond. De ha valaki tudja, hogyan kell használni a tudást, az bölcsességgel rendelkezik.”

Charles Haddon Spurgeon (1834–1892)

„Tragédia, hogy a legfontosabb aktuális kérdésekről nem lehet elmondani az igazságot. Nem merünk beszélni!”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Elég volna a kisujjamat mozdítani és Tito nincs többé. Meg fog halni.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Sztálint nagy ész és még nagyobb álnokság jellemezte. Gyakran lépett fel az igazság harcosának mezében, aki véget akar vetni az önkénynek. Jól emlékszem szavaira azokról, "akik fejébe szállt a siker", meg arról, hogy "a fiú nem felel az apjáért". A jezsovi idők tombolása után Sztálin nyilvánosan kesergett a történteken. (…) Szüntelen hangoztatta, hogy az emberekre mindig vigyázni kell. Szárján a festő mesélte nekem, hogy Sztálin az örmény delegációt Csarenről kérdezgette; hangoztatta, hogy a költőnek nem lehet bántódása, de néhány hónappal később Csarent letartóztatták és kivégezték. (Ehrenburg)”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Én csak egy dologban hiszek, az emberi akarat erejében.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Az életben való siker titka részben abban rejlik, hogy azt eszünk, amit szeretünk, és hagyjuk, hogy az ételek megküzdjenek egymással.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Soha nem hagytam, hogy az iskolázásom beavatkozzon az oktatásomba.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Az igazság idegenebb, mint a fikció, de csak azért, mert a fikció köteles a lehetséges körein belül mozogni; Az igazság nem.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„A legérdekesebb információ a gyermekektől származik, mert mindent elmondnak, amit tudnak, aztán elcsitulnak.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Sok dolog végett aggódtam az életemben, amelyek többsége soha nem történt meg.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„A valóság elegendő képzelettel legyőzhető.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Az igazság a legértékesebb kincsünk, úgyhogy takarékoskodni kell vele.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„A halálomról szóló híresztelések nagymértékben túlzottak.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„A szovjet bürokrácia, szolgáltassunk neki igazságot, széles körü tapasztalatra tett szert az embertömegek kezelésében: még ha arról is van szó, hogyan kell őket elaltatni, megosztani, meggyengíteni vagy egyszerűen becsapni avégett, hogy abszolút hatalmat gyakoroljon felettük. De éppen emiatt elveszítette forradalmi nevelésük minden lehetőségét. A bürokrácia miután elfojtotta a néptömegek spontán kezdeményezéseit a saját országában, a világban másutt sem képes felkelteni a kritikai gondolatot és a forradalmi vakmerőséget.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus