Paramahansza Jógánanda idézet

oldal 3

„Az Úr rendezte ezt a látogatást számunkra itt a földön, de a legtöbben közülünk nem kívánatos vendégekké válunk az által, hogy bizonyos dolgokat egészen sajátunknak tartunk. Elfeledkeztünk helyZetünk ideiglenes természetéről, különböző kapcsolatokat alakítunk ki: az én otthonom, az én művem, az én pénzem, az én aládom.”

„A halál arra tanít, hogy ne testünkbe vessük bizodalmunkat, hanem Istenbe. Ezért a halál a barátunk.”

„A megbízhatóság a kis kötelességek végrehajtásában ad nekünk erőt, hogy nehéz elhatározásainkban támogasson, amelyek végrehajtására az élet naponta kénpzerít majd.”

„Az ember és a természetá felbonthatatlanul összekapcsolódik'és közös végzethez van kötve.”

„Van egy mágnes a szívedben, amely vonzza az igaz barátokat. Ez a mágnes az önzetlenség, a másokra való tekintent; ha megtanulsz másokért élni, ők is élni fognak érted.”

“In wrath I strike, and set the dark ablaze
With the immortal spark of thought,
By friction-process brought
Of concentration
And distraction.
The darkness burns
With a million tongues;
And now I spy
All past, all distant things, as nigh.”

“Grosser light vanishes into eternal rays
Of all-pervading Cosmic Joy.
From Joy we come,
For Joy we live,
In the sacred Joy we melt.”

“The life of Lord Krishna has been misunderstood by many Western commentators. Scriptural allegory is baffling to literal minds. A hilarious blunder by a translator will illustrate this point. The story concerns an inspired medieval saint, the cobbler Ravidas, who sang in the simple terms of his own trade of the spiritual glory hidden in all mankind:
Under the vast vault of blue
Lives the divinity clothed in hide.
One turns aside to hide a smile on hearing the pedestrian interpretation given to Ravidas' poem by a Western writer:
"He afterwards built a hut, set up in it an idol which he made from a hide, and applied himself to its worship."”

“The Body melts into the universe
The universe melts into the soundless voice
The sound melts into the all-shining light
And the light enters the bosom of infinite joy.
p36, Metaphysical Meditations”