Joszif Visszarionovics Sztálin: Állam

„Az ellenség, az ellenséges ügynök mindig a legfőbb, a legveszélyesebb ellenségeit akarja megsemmisíteni, vagyis a legkiválóbb bolsevikokat, és a párt, az állam legjobb bolsevikjait, a legaktívabb vezetőit!”

„Úgy mentem el Moszkvába, mit egy szuverén állam külügyminisztere, és úgy jöttem vissza, mint Sztálin csatlósa.”

„Oroszország némi változtatással elismételheti Luther ismert szavait: itt állunk, a régi kapitalista és az új szocialista világ határmezsgyéjén, itt ezen a válaszúton egyesítjük a proletariátus erejét nyugaton és a parasztságét keleten, hogy megsemmisítsük a régi világot! A történelem istene legyen velünk!”

„Azon vagyunk és azon leszünk, hogy az eljövendő lengyel kormányról szóló tárgyalásokon csak olyan emberek vegyenek részt, akik tettekkel bizonyították a Szovjetunióhoz való baráti viszonyukat, és akik becsülettel készek együttműködni a szovjet állammal.”

„Elvtársak, én csak azért voltam képes túlélni a legborzalmasabb pillanatokat, mivel örökkön a szívemben hordoztam Lenint, és vele tanácskoztam meg, hogy mit kell tennem. Tegnap ismét tanácsot kértem tőle. Úgy állt előttem, mintha élne, és azt mondta: "Nem jó nekem Sztálin mellett feküdnöm, aki annyi rosszat tett a pártnak."”

„Embermilliók elképzelésében Sztálin mitikus félistenné nőtt; mindenki remegve ejtette ki a nevét, s hitte, csakis ő mentheti meg a szovjet államot a támadástól, a széthullástól.”

„Végeredményben most már rendelkezünk egy kialakult és minden megpróbáltatást kibíró szocialista állammal, amelynek szilárdságát megirigyelhetné bármely nemzeti állam a világ bármely részén.”

„Azt gondolnánk, hogy aki abszolút hatalomhoz jut egy ilyen hatalmas országban, az nagy ember. De ez nem igaz. Sztálin nem volt nagy ember. Először is bárdolatlan volt, híján a szellemi minőségnek, nem volt különösebben intelligens, viszont egészséges gyakorlati észjárással és mindenféle negatív tulajdonsággal rendelkezett. Tehát agyafúrt volt, soha senkinek semmit nem bocsájtott meg, mindig bosszút állt, személyes kapcsolataiban tisztességtelen volt. Sztálin természeténél fogva durva ember volt. Ennek ellenére kifogástalanul tudott viselkedni, illetve tudta magát türtőztetni. faragatlanul csak akkor viselkedett, amikor úgy ítélte, hogy felesleges udvariaskodnia.”