Jean-Paul Sartre: Idézetek az emberekről

„A doktor a tapasztalat profija: az orvosok, a papok, a bírók meg a katonatisztek úgy ismerik az embert, mintha ők teremtették volna.”

„A rosszban csak utána hisz az ember.”

„… a létezés olyan telítettség, amelytől az ember nem szabadulhat.”

„Három óra: mindig túl kései, vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar.”

„… az ember szabadságra lévén ítélve, az egész világ súlyát a vállán viseli: felelős a világért és önmagáért, mint létezési módozatért.”

„Az ember szabadságra van ítélve; mert miután a világba kerül, mindenért felelős.”

„Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi.”

„Az ember nem annak az összege, amije már van, hanem annak az összege, amije még nincs, amije lehetne.”

„Kétféle szegény ember létezik, akik közösen szegények, és akik egyedül szegények. Az előbbiek az igazán szegények, a többiek a szerencsétlen gazdagok.”