Franz Kafka idézet

oldal 6

„A könyvek kàbulatbaejtenek.”

„Ne hajlítsd meg; ne öntözd túl; ne próbáld logikussá tenni; ne a divatnak megfelelően szerkeszd a saját lelked. Inkább kövesd irgalmatlanul a legintenzívebb rögeszméid.”

„Az élet értelme az, hogy megáll.”

„Sok könyv olyan, mint egy kulcs az ismeretlen kamrákhoz a saját énem kastélyában.”

„Azt hiszem, csak olyan könyveket szabad olvasnunk, amelyek mardosnak és furdalnak.”

„A hazug világban a hazugság még csak nem is az ellentétes világból, hanem a valós világból jön létre.”

„Az embernek két fő bűne van, amelyre az összes többi visszavezethető: a türelmetlenség és a tunyaság. Türelmetlenség miatt űzték ki a Paradicsomból, s a tunyaság miatt nem kerül vissza.”

„A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út.”

„Én intenzíven magamba szívtam annak a kornak minden negatív elemét, amelyben éltem.”

„… gyermeki álmokból gyorsan riadunk fel.”

„A szellem akkor lesz szabaddá, ha többé támaszt nem keres.”

„Itt vagyok, egyebet nem tudok, egyebet nem tehetek. Csónakomnak nincs kormánya, sodorja a szél, mely a halál legmélyebb régióiban fúj.”

„Ha jól meggondoljuk, semmi sem csábíthat arra, hogy elsők akarjunk lenni egy versenyfutamban.”

„Ha követitek a hasonlatokat, magatok is hasonlattá váltok, s azzal máris megszabadultok a mindennapi fáradtságtól.”

„Vannak olyan kérdések, amelyeken aligha juthatnánk túl, ha természetünktől fogva nem mentesülnénk tőlük.”

„Az igazi megismerés: bukások sorozata, amit mindannyiszor gyermetegen boldog talpraállás követ.”

„Az emberi fejlődés döntő pillanata folytonos. Ezért van igazuk a forradalmi szellemi mozgalmaknak, amikor minden eddigit semmisnek nyilvánítanak, hiszen még voltaképpen semmi sem történt.”

„… csak innen el, csak innen el. Örökké innen el, csak így érkezhetem célomhoz.”

„Az igazi ellenféltől határtalan bátorság költözik beléd.”

„Elméletileg létezik a tökéletes boldogság lehetősége: úgy, hogy hiszünk a bennünk lévő lerombolhatatlanban, ám nem törekszünk közelébe.”

„Boldogok a semmittevők, mert Isten fennségének szemlélői lehetnek; boldogok a tétlenség órái, mert akkor munkálkodik a mi lelkünk.”

„… éppen az óvatosság követeli meg, mint sajnos oly gyakran, az élet kockázatát.”

„A világgal való párbajodban a világ pártjára állj.”

„… a törvénynek mindig, mindenki számára elérhetőnek kell lennie.”

„A régi trükk: kapaszkodunk a világba, és panaszkodunk, hogy nem ereszt.”

„A monda a megmagyarázhatatlant próbálja megmagyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie.”

„Az érzéki szerelem el akarja hitetni velünk az égi szerelmet; egymaga hiába próbálná, de mert öntudatlanul ott él benne az égi szerelem része, sikerül neki.”

„Minden nyelv csak egy gyenge fordítás.”

„Csak a butaságuk miatt képesek ennyire biztosnak lenni önmagukban.”

„Szabad vagyok, és ezért veszek el.”

„A könyvnek kell lennie annak a fejszének, amely a bennünk lévő befagyott tengerre veti a fejét.”

„Az ösvények gyaloglással jönnek létre.”

„Azzal, hogy szenvedélyesen hiszünk valamiben, ami még nem létezik, megteremtjük azt. A nem létező az, amit nem kívántunk meg eléggé.”

„Másképp írok, mint ahogyan beszélek, másképp beszélek, mint ahogyan gondolkodom, másképp gondolkodom, mint ahogyan gondolkodnom kellene, és így az egész a legmélyebb sötétség felé halad.”

„A megértés kezdetének első jele a halálvágy.”

„Nem tudom megértetni veled. Senkivel sem tudom megértetni, hogy mi történik bennem. Még magamnak sem tudom elmagyarázni.”

„Csak akkor érzem magam igazán, amikor elviselhetetlenül boldogtalan vagyok.”

„Én egy kalitka vagyok, és egy madarat keresek.”

„Meg vagyok láncolva. Ne nyúljatok a láncaimhoz.”

„Végtelen mennyiségű remény van az univerzumban... de nem számunkra.”

„Az írás a teljes magány, az alászállás önmagunk hideg mélységébe.”

„Kezdjük inkább azzal, ami helyes, és ne azzal, ami elfogadható.”

„Múlt éjjel rólad álmodtam. Hogy mi történt pontosan, arra alig emlékszem, csak annyit tudok, hogy folyton egymásba olvadtunk. Én voltam te, te voltál én. Végül valahogy lángra kaptál.”

“I like to make use of what I know”

“All knowledge, the totality of all questions and all answers, is contained in the dog. If one could but realize this knowledge, if one could but bring it into the light of day, if we dogs would but own that we know infinitely more than we admit to ourselves!”

“2 November. This morning, for the first time in a long time, the joy again of imagining a knife twisted in my heart.”

“It would be very unjust to say that you deserted me, but that I was deserted, and sometimes terribly so, is true.”

“No matter how much you keep encouraging someone who is blindfolded to stare through the cloth, he still won’t see a thing.".”

“Every word first looks around in every direction before letting itself be written down by me.”

“My condition is not unhappiness, but it is also not happiness, not indifference, not weakness, not fatigue, not another interest – so what is it then?”

“If you become involved with me, you will be throwing yourself into the abyss.”

“Now the Sirens have a still more fatal weapon than their song, namely their silence… Someone might possibly have escaped from their singing; but from their silence, certainly never.”

“Go on caring for me.”

“…it is not necessary to accept everything as true, one must only accept it as necessary.”

“Anything that has real and lasting value is always a gift from within.”

“My "fear" is my substance, and probably the best part of me.”

“If this is what you came for, then I didn't send for you.
Kafka (note to himself in journal)”

“I can’t feel a thing; All mournful petal storms are dancing inside the very private spring of my head.”

“And so gentlemen, I learned. Oh, if you have to learn, you learn; if you’re desperate for a way out, you learn; you learn pitilessly. You stand over yourself with a whip in your hand; if there’s the least resistance, you lash yourself.”

“I carry the bars within me.”

“Life is merely terrible; I feel it as few others do. Often — and in my inmost self perhaps all the time — I doubt whether I am a human being.”

“… it is, after all, not necessary to fly right into the middle of the sun, but it is necessary to crawl to a clean little spot on Earth where the sun sometimes shines and one can warm oneself a little.”

“One must fight to get to the top, especially if one starts at the bottom.”

“No one can crave what truly harms him.”

“My doubts stand in a circle around every word, I see them before I see the word, but what then! I do not see the word at all, I invent it.”

“there is nothing bad to fear; once you have crossed that threshold, all is well. Another world, and you do not have to speak”

“If a man has his eyes bound, you can encourage him as much as you like to stare through the bandage, but he'll never see anything”

“It seems to be a fact that man, tortured by his demons, avenges himself blindly on his fellow-man.”

“In science one tries to tell people, in such a way as to be understood by everyone, something that no one ever knew before. But in poetry, it's the exact opposite”

“All human errors are impatience, the premature breaking off of what is methodical, an apparent fencing in of the apparent thing.”

“Nor is it perhaps really love when I say that for me you are the most beloved; In this love you are like a knife, with which I explore myself.”

“They did not know what we can now sense as we contemplate the course of history: that change begins in the soul before it shows in our lives…”