Ajánlott idézetek

oldal 9

„Aleksandra arcán a mosoly még
szélesebbre húzódott. Mosolya szája két szélére bájos gödröcskéket formázott. Olyan tökéletes gödröcskéket, amelyek bárkit képesek lettek volna levenni a lábukról. Morawski is elragadónak találta őket. Romlottnak akarta látni a nőt és ostobának, mégis azon kapta magát, hogy egyre vonzóbbnak találja. Mert a vele szemben ülő nő nem pusztán szép volt, volt a jelenlétében valami rendkívül
igéző, mintha egy édes, sejtelmes, izgató kis titkokkal teli burok lengte volna körül, amely egyszerűen magába szippantotta azt, aki a közelében volt. És Morawski úgy érezte, ez a láthatatlan burok
egyre mélyebbre és mélyebbre szippantja őt.”

„Ez az egyedi látásmód, és a mesterkéltség tökéletes hiánya felruházza magát valami egyedivel, Kozłowska”.”

„Megannyi édes álmot, szenvedélyes víziót, felemelő pillanatot akart a világra hagyni. A hitet a csodákban, a hitet az
emberekben, és az álmokban.”

„Meg akarom állítani az időt. Megőrizni a pillanatot az örökkévalóságnak.”

„Megdermedt. Egészen lassan fordult meg. Dariusz öntelt mosolyával találta magát szembe.”

„Imádta a minőségi holmikat, a tiszteletet, amely körülvette, imádta az autóit, a sebességet. De a józanságát és az éberségét csak ritkán hagyta elaludni, azt vallotta, hogy az embernek mindig
készen kell állnia a legváratlanabb helyzetekre is. Olykor persze szerette halmozni az élvezeteket, melyekbe alkohol és drog csak ritkán vegyült, neki az élvezetet elsősorban a szex jelentette, amit senki mással nem szeretett még úgy megélni, mint Aleksandrával, akiben megtalálta a tökéletes szeretőt.”

„Dariusz közelebb húzódott a nőhöz, és cirógatni kezdte a haját.”

„Dariusz szemei alaposan körbejárták a lehunyt szemmel pihegő lányt. Bámulta Aleksandra karfán pihentetett törékeny ujjait, kecses nyakát, apró, elnyíló ajkait, mintha csak mértanilag méregetné őt, hogy aztán újra és újra megállapíthassa magában, mennyire tökéletes.”

„Az élet túl rövid, és túl értékes ahhoz, hogy az
ember hagyja beszennyezni haraggal, és sértettséggel”

„Aleksandra hosszú percekig, a könnyeivel küszködve hallgatta a férfi dübörgő lépteit.”

„Fáradt volt és éhes.”

„Homlokára mély barázdákat rajzolt a gondterheltség.”

„Képtelen volt féken tartani az indulatait.”

„Rudaśnak szüksége volt még élesben szerzett tapasztalatra ahhoz, hogy idővel feljebb lépjen a ranglétrán, és egy ilyen kiemelt ügy remek alkalmat biztosított erre.”

„Éberebbnek kell lennem, állapította meg magában a férfi.”

„Aleksandra jó kislány módjára bólintott, de az ajkai megremegtek. A legkevésbé sem örült annak, hogy egyedül marad. Különösen éjszaka. Nem szerette a sötétséget.”

„Imbolygó léptekkel suhant közöttük a szürke macskaköveken, a szűk utcácskákban, a színes házak tövében”

„Aleksandra felnyögött. A szíve fájdalmasan verdesett a mellkasában, testét remegés rázta.”

„Elismerem, gyönyörű vagy, de akkor is csak egy darab hús, egy kívánatos test, mert a lelked engem nem érdekel.”