„Űrt hagysz az emberekben, amikor elmész, porcelánba. Pótolhatatlan űrt…”

„A törött porcelán tovább tart, mint az ép.”

„Üvegcsék, illatok, kép, márvány, drága köntös,
nehéz brokáttal átszövött
lehulló dús szövet, mely nagy redőket öntöz,
és kéjes bútorok között,

hol a langyos szoba, fülledve mint üvegház,
veszélyes tikkadásba zár,
s hol csokrok porcelán sírjaiból meleg láz,
a végső sóhajpára száll,

egy fejetlen tetem önti vére folyóját,
élénk piros, csörgedező
vérét a vánkoson s a szomjas takarón át,
mely issza, mint aszú mező.”

„Egy tanult ember tudatlan emberek között olyan, mint egy élő ember a halottak között.”

„Az ember barátai az emberi fajnak az a része, amellyel emberi lehet.”

„Ennek az emberi világnak az üdvössége nem rejlik sehol máshol, mint az emberi szívben, a tükröződő emberi erőben, az emberi szelídségben és az emberi felelősségben.”

„Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között.”

„Embernek lenni annyi, mint emberré válni.”

„Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi.”

„Hé emberek!…Embereket hívtam, nem mocskokat.”