„Csak a kétségbeeséssel teli lélek érheti el a nyugalmat, és ahhoz, hogy kétségbeessen, sok mindent kell szeretnie, és még mindig szeretnie kell a világot.”

„Mindenki szeretné megváltoztatni a világot, de senki sem szeretné megváltoztatni saját magát.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

„Úgy szeretlek, ahogyan bizonyos sötét dolgokat szeretni kell, titokban, az árnyék és a lélek között.”

Pablo Neruda (1904–1973)

„Az ember kétségbeesésben hal meg, míg a Lélek extázisban.”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„Ne próbáld megváltoztatni a világot. Kudarcot fogsz vallani. Próbáld meg szeretni a világot. Lám, a világ megváltozott, örökre megváltozott.”

Srí Csinmoj (1931–2007) vaisnava szellemi vezető

„Először is szeresd magad, és akkor minden más is a helyére kerül.
Igazán szeretned kell magad ahhoz, hogy bármit is elérj ebben a világban.”

Lucille Ball (1911–1989)

„Kezdetben volt a csönd és nem tudta még,
hogy mért kiván szeretni,
kezdetben volt a hang és nem tudta még,
hogy mért kiván szeretni,
kezdetben volt a köd és nem tudta még,
hogy mért kiván szeretni,
kezdetben volt a láz és nem tudta még,
hogy miért kíván szeretni?
Kezdetben volt az egy-álmú anyag, a nyugalom, robaj,
mozdulat, tespedés,
lágy csömör és harsogó, sós hullámverés,
magányos dermedés méhe, fekete éjfél-olaj,
a lüktetni, izzani, hártyásodni, bőrzeni vágyó némaság,
kezdetben volt a vágy, az önmagát erező sűrű bujaság…
………………………..
Kezdetben nem voltál te sem,
csak a vágy volt, a csontváznélküli, reszkető, lágy indulat,
a szurok-sűrű, fortyogó, forró akarat,
világ-tűz, vízözön,
ismeretlen és titkos robbanások,
május-szagú álmok, test-nélküli vallomások…”

Juhász Ferenc (költő) (1928–2015) magyar költő

„Ahogy a babona szerint a rém eltűnik egy láthatatlan hasadékban, ugyanez történik a kétségbeeséssel is, minél szellemibb, annál inkább szeretne olyan külsőben lakozni, ahol bizonyára senkinek sem jutna eszébe keresni. Ez a rejtettség éppen valamiféle szellemi dolog, és arra szolgál, hogy mintegy a valóság mögött valami bezárt világot biztosítson magának az ember, egy világot kizárólag magának, olyan világot, amelyben a kétségbeesett Én szüntelen kínok között azzal foglalkozik, hogy önmaga legyen.”

Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855)

„Minél többet tudok a világról, annál inkább meg vagyok győződve arról, hogy soha nem fogok olyan férfit látni, akit igazán szeretni tudnék. Oly sok mindent követelek!”

Jane Austen (1775–1817) angol regényírónő

„A világ legfélelmetesebb fegyvere az emberi lélek tüze.”

Ferdinand Foch (1851–1929) francia katonatiszt, marsall, katonai teoretikus