„Ma este megírhatom a legszomorúbb verset. Szerettem őt, és néha ő is szeretett engem.”

„…a verseim nem én vagyok: az vagyok én, ami itt írok…”

József Attila (1905–1937) költő

„A versek sosem fejeződnek be - csak elhagyják őket.”

Paul Valéry (1871–1945)

„Verseket olvasok, hogy időt nyerjek.”

Marilyn Monroe (1926–1962) amerikai színész, fotómodell, énekesnő

„"Csókra" rímel az "élvezet", így lesz verssé az életed.”

George Gordon Byron (1788–1824) angol költő, író

„A vers gyönyörrel kezdődik és bölcsességgel végződik.”

Robert Frost (1874–1963) amerikai költő

„Valahányszor kezembe vettem egy lefordítandó verset, mindjárt első pillantásra láttam, hogy soha ebben az életben nem fogom tudni lefordítani. Ezen a kezdeti lámpalázon nem segítettek az évek, nem segített a már lefordított ötezer, tízezer sor, nem segített, ha szerettem a fordítandó költőt, és nem segített, ha nem szerettem. Idővel persze megszoktam, hogy efféle nyugtalanságaimról ne beszéljek; némán tűrtem a kételyt, mint egy kisebb fogfájást. Titokban pedig azon igyekeztem, hogy műfordítói kételyeimből hasznot húzzak.”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

„Újra tavasz van. A föld olyan, mint egy gyermek, aki kívülről tudja a verseket.”

Rainer Maria Rilke (1875–1926)

„Nagy gondja nem lehet az embernek, azt tartom, ha közben verset költ.”

Miguel de Cervantes (1547–1616)

„…a verset tartom az irodalom és általában az emberi világ legmagasabb szintjének.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész