„A levegő lágy volt, a csillagok olyan szépek, minden macskaköves sikátor ígérete olyan nagyszerű, hogy azt hittem, álmodom.”

„Pálma: Milyen szépen beszél… Fifti: Szépen, szépen… de mit?”

„sárga csillag”

„Doki gyengéden az arcomra nyomta a rongyot. Mély levegőt vettem, a vastag, rossz szag ellenére. Amint egy újabb levegőt vettem, megint láttam a három csillagot. Nem hívogattak, hanem az utamra engedtek, visszaadtak a fekete univerzumnak, amiben oly sok életen keresztül vándoroltam. Belesodródtam a sötétségbe, és egyre világosabb és világosabb lett. Egyáltalán nem fekete volt, hanem kék. Meleg, tündöklő, ragyogó kék… Minden félelem nélkül sodródtam bele.”

„Ha minden szép volna, semmi se lenne szép.”

„Nem az a kedves, aki szép, hanem az a szép, aki kedves.”

„Csak amikor elég sötét van, látod meg a csillagokat.”

„Csak amikor elég sötét van, látod meg a csillagokat.”

„A csillag régen nem ragyog”

„Nem a csillagokban kell tartani sorsunkat, hanem önmagunkban.”