„Mindannyian ragyogunk - mint a hold, a csillagok és a nap - mindannyian ragyogunk..”

„S csillagként ragyog fel majd felettem
a mosoly, mely rajtad bujdokolt.”

„Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.”

„Ég csillaga csillog körülöttünk, s ha a hold
felsüt, ki ragyog más sugarában? Te meg én.
Nincs én, se te, együtt a gyönyörben szabadon,
őrült dadogásban, de vidáman, te meg én.”

„Határtalan, halhatatlan szeretet, amely úgy ragyog körülöttem, mint milliónyi nap, hívogat az univerzumon keresztül.”

„Nem az időhiány, hanem az irány hiánya a probléma. Mindannyiunknak van huszonnégy órája van minden nap.”

„Isten nem hal meg azon a napon, amikor többé már nem hiszünk egy személyes Istenben, de mi meghalunk akkor, amikor az életünket már nem ragyogja be a csodálkozásnak az a naponta megújuló, állandó sugárzása, amelynek a forrása minden értelmen túl van.”

„Mögötted lesznek sokan, fogják a kezed gondolatban. Ha mégsem neked ragyog a nap, belül úgyis tudod. Aki igaz szívvel küzdött, nem kell fejet hajtania, mert övé a múlt, jelen és jövő, s minden igaz diadal.”

„Bátran viseld magányodat,
én számon tartlak téged,
ne hagyd a sorsod csillagokra,
benned érjen a végzet.

Vállad két éber sarka közt
ha sisteregve átcsap,
tudom, több vagy mindannyiunknál,
benned vakít a bánat.”

„Ha könnyezel, mert eltűnt a nap, eltűnnek a csillagok is.”