„Minden ember ura a saját halálának, és csak annyit tehetünk, ha eljön az ideje, hogy segítsünk neki meghalni anélkül, hogy félne a fájdalomtól.”

„Én vagyok az, aki majd meghal, ha itt az ideje meghalni, szóval hadd éljem az életem úgy, ahogy akarom.”

„Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni.”

„Szánjon időt a mérlegelésre; de amikor eljön a cselekvés ideje, hagyja abba a gondolkodást, és cselekedjen.”

„Az emberek tisztelik a halált, mert azt vélik, mégpedig joggal, hogy ha meghalni tiszteletre méltó dolog, akkor mindegyiküknek megvan a biztosítéka arra, hogy legalább ebben az egyben tiszteletre méltó lesz.”

„Annyira félek a haláltól, mint a halál tőlem.”

„Mivelhogy bizonytalan, hol vár bennünket a halál, várjuk mi őtet mindenütt. A halálról gondolkodni annyit tesz, mint a szabadságról gondolkodni. Aki meghalni megtanult, leszokott a rabszolgaságról. Aki által látta, hogy az élettől megfosztatni nem szerencsétlenség, annak semmi sem szerencsétlenség többé az életben: a meghalni tudás minden alá vettetés és kényszer alól megszabadít.”

„Az indulatoknak alávetett ember nem a maga ura, hanem ura a sors, s ennek annyira a hatalmában van, hogy gyakran noha belátja a jót, mégis a rosszat kénytelen elkövetni.”

„Mindenkiért eljön egyszer a halál, de én világéletemben hittem abban, hogy az én esetemben majd kivételt tesz.”

„Az egyetlen valami, amely miatt földünkön félni kell: az ember.”