„Egy nép csak úgy semmisül meg, ha önmagát semmisíti meg. Önmagát a nép úgy semmisíti meg, ha múltját már nem látja, jelenében csavarog, jövőjében nem hisz.”

„Ha nem tudod elfogadni a múltat és annak terhét, akkor nincs jövő, mert egyik nélkül nem lehet a másik, és ha el tudod fogadni a múltat, akkor reménykedhetsz a jövőben, mert csak a múltból lehet jövőt teremteni.”

Robert Penn Warren (1905–1989)

„A múlton nem változtathatsz, de a jelenedet tönkreteheted azzal, hogy a jövő miatt aggódsz.”

Karen Blixen (1885–1962) dán írónő

„Mindenkinek csak a jelene van, és az mindig igen rövid. Bár sokan azt hiszik, hogy múltjuk is van, amelyben felhalmoztak néhány dolgot, és jövőjük, amelyben majd még többet felhalmozhatnak.”

Paulo Coelho (1947)

„A régi korok Indiája nem halt meg, és nem mondta ki utolsó alkotó szavát; él, és még mindig van tennivalója önmagáért és az emberi népekért.”

Sri Aurobindo (1872–1950) indiai hazafi, szabadságharcos, filozófus, jógi, guru, és költő

„Tanulmányozza a múltat, ha meg akarja jósolni a jövőt.”

Konfuciusz (-551–-479 i.e.)

„Aki a múltat irányítja, az irányítja a jövőt is, aki a jelent irányítja, annak kezében van a múlt.”

George Orwell (1903–1950) angol író, kritikus, újságíró

„Az előítélet olyan teher, amely összezavarja a múltat, veszélyezteti a jövőt, és elérhetetlenné teszi a jelent.”

Maya Angelou (1928–2014) amerikai író és költő

„Egy kis nép nem találhatja meg a feladatát, csak önmagában. Lenni, növelni a kohéziót, elkészülni a pöröly alá, hogy ha összenyomódik is, de megmaradhasson önmagának: ez a kis népek igazi feladata, és az íróké köztük. Az európai koncepciók közül akármelyik győz, akik ránk hozzák, akik megértik, akik "belénk verik": aligha lesz sok közük a magyarsághoz. Én nemigen tudom másnak elképzelni egyik európai megváltást sem, mint magyarságunk nehéz próbájának."”

Németh László (1901–1975) magyar író (20. század)

„1. Minden nép, melyet törvényekkel és szokásokkal kormányoznak, részben a saját, részben minden ember közös jogát használja. Ugyanis az a jog, amelyet egy nép önmagának alkotottm, az az ő sajátja és civiljognak nevezik, mintegy az állam saját joga. Azt a jogot pedig, amelyet a természetes ésszerűség az összes népek között alkotott, azt minden nép egyformán betartja és azt ius gentium-nak nevezik, mintegy mivel ezt a jogot minden nép használja. A római nép tehát részben a saját jogát, részben minden ember közös jogát használja.”

Gaius