„Az ésszerű ember alkalmazkodik a világhoz: az ésszerűtlen ember továbbra is azzal próbálkozik, hogy megpróbálja a világot önmagához igazítani. Ezért minden előrelépés az ésszerűtlen embertől függ.”

„A játékosok manapság teljesen más világ. Persze ez a személyiségtől is függ.”

„A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.”

„… az ember szabadságra lévén ítélve, az egész világ súlyát a vállán viseli: felelős a világért és önmagáért, mint létezési módozatért.”

„Ha megpróbálod a világot a válladon cipelni, először is beleroppan a hátad, aztán beleroppan a lelked is.”

„Azok, akik nem szenvedtek, semmit sem tudnak a világról: nem ismerik a jótetteket, a bajokat, az embereket, és önmagukat sem.”

„Olyan nehéz elérni bármit is ebben a világban. Próbálkozunk, de túl gyakran nem sikerül. Mégis folytatnunk kell. És soha nem szabad feladni.”

„Mikor a magyar ember világra jön, akkor is isznak, mikor a világból kimegy, akkor is isznak; hát miért legyen ő aztán közbül józan?”

„Az embernek időnként zsebre kell tennie a büszkeségét, és újra kell igazítania az elképzeléseit.”

„Abban a pillanatban, hogy az ember nagy figyelmet szentel bárminek, akár egy fűszálnak is, az önmagában egy titokzatos, bámulat keltő és leírhatatlanul csodálatos világgá válik.”