„Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, s csak kevesen értik, milyen vagy valójában.”

„A bölcsességet nem kapjuk, magunknak kell felfedeznünk, miután véget ért utazásunk a vadonban, ahova senki nem mehet el helyettünk, amit senki nem tehet meg helyettünk, mert a bölcsességünk éppen abban rejlik, hogy mi magunk milyennek látjuk a világot.”

„Mindenki gáncsolni valónak látja másokban, amit mások gáncsolni valónak látnak benne.”

„Kevesen vannak azok, akik a saját szemükkel látnak és a saját szívükkel éreznek.”

„…A létezés egy furcsa, kiismerhetetlen kaland. Nem értem, talán már soha nem is fogom megérteni, hogy miért vagyunk itt a földön, mi hajtja igazán az embert ennek az olykor csodálatos, olykor elrémítő utazásnak a megtételéhez, amit életnek nevezünk. Valójában oly keveset értünk, ismerünk magunkból, a világból.”

„Aki túlságosan ragaszkodik a saját nézeteihez, azzal kevesen értenek egyet.”

„Mindenekelőtt saját magunkat kell felmérnünk, mivel jóformán mindnyájan úgy látjuk: többre vagyunk képesek, mint amennyire valójában képesek vagyunk.”

„A házad itt állt, – szerte szállt!
Ezt látod, érted. Azt nem érted,
hogy hazád éppen így ért véget –
A csoda, hogy addig is állt!”

„Mindenkit ér, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz.”

„Az igazi bölcsesség mindannyiunk számára akkor jön el, amikor rájövünk, milyen keveset értünk az életből, önmagunkból és a körülöttünk lévő világból.”