„A házad itt állt, – szerte szállt!
Ezt látod, érted. Azt nem érted,
hogy hazád éppen így ért véget –
A csoda, hogy addig is állt!”

„Tapsoljatok barátaim, a komédia véget ért!”

Augustus (-63–14 i.e.) a Római Birodalom első császára

„Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig és nem adjuk fel soha! (2018-as március 15-ei beszéde)”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„A bal zsebemben hordom a halált. Néha előveszem és beszélek hozzá: Helló, bébi, hogy vagy? Mikor jössz értem? Készen állok.”

Charles Bukowski (1920–1994)

„Az igazán boldogtalan ember az, aki félbehagyja azt, amit képes megtenni, és elkezdi azt csinálni, amit nem ért; nem csoda, hogy bánat éri.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

„Ha megmented valakinek az életét, felelősséggel tartozol érte az életed végéig.”

Stephen King könyv A Talizmán

„Harmincas vagyok és korszerűtlen. Nem mintha nem érteném ezt a kort – ó, nagyon is értem. Éppen ezért állok vele szemben, ezért tudom egyre kevésbé elfogadni. Azt hiszem, sokat vétkezem ellene – hála istennek. Vannak törvényszékek, melyek előtt dicsőség vádlottnak lenni.”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Mikor azt mondjuk, hogy mi is atomokból állunk, nem azt értjük alatta, hogy pusztán egy halom atom vagyunk, mivel az atomoknak egy olyan elrendezése, amelyben nincsen ismétlődés, nagyon is rendelkezhet olyan tulajdonságokkal, amelyeket Önök a tükörben láthatnak.”

Richard Feynman (1918–1988) amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő

„Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, õértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.”

Stephen King könyv Az

„Ó, nem úgy értem, hogy jóképű vagy, nem úgy, ahogy az emberek gondolják a jóképűt. Az arcod kedvesnek tűnik. De a szemeid gyönyörűek. Vadak, őrültek, mint valami állat, amelyik a lángoló erdőből néz ki.”

Charles Bukowski (1920–1994)