„Mint lomha fal feszült közénk a sűrü éj,
de homályon át szemem szemedre lelt még,
ittam lehelleted, - óh, drága mérgű kéj! -
s fivéri kezem alvó lábad ölelték.
Mint lomha fal feszült közénk a sűrü éj.”

„Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.”

Pilinszky János (1921–1981) magyar költő

„Van úgy, arcod ünnepi tünemény,
S megöl, ha szemed kerüli szemem,
Érzem, nem kell más kéj e földtekén,
Csak mi általad adatik nekem.”

Orosz László Wladimir (1966) költő

„Ott van a Nagy Kínai fal …. Érdekes, a kis kínai az meg nem mindig fal.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Tartsd a szemed a csillagokon, a lábad pedig a földön.”

Theodore Roosevelt (1858–1919) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke (1901-1909)

„Minden fal egy ajtó.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„Amikor megismerem a lelked, lefestem a szemed.”

Amedeo Modigliani (1884–1920) olasz szobrász, festő, 1884-1920

„A szemed lelked erejét mutatja.”

Paulo Coelho (1947)

„Senki sem gondolja úgy, hogy egy falat kellene építeni.”

Walter Ulbricht (1893–1973)

„Berlin élni fog, a Fal pedig leomlik”

Willy Brandt (1913–1992) német politikus