„Mint lomha fal feszült közénk a sűrü éj,
de homályon át szemem szemedre lelt még,
ittam lehelleted, - óh, drága mérgű kéj! -
s fivéri kezem alvó lábad ölelték.
Mint lomha fal feszült közénk a sűrü éj.”

„Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.”

„Van úgy, arcod ünnepi tünemény,
S megöl, ha szemed kerüli szemem,
Érzem, nem kell más kéj e földtekén,
Csak mi általad adatik nekem.”

„Ott van a Nagy Kínai fal …. Érdekes, a kis kínai az meg nem mindig fal.”

„Tartsd a szemed a csillagokon, a lábad pedig a földön.”

„Minden fal egy ajtó.”

„Amikor megismerem a lelked, lefestem a szemed.”

„A szemed lelked erejét mutatja.”

„Senki sem gondolja úgy, hogy egy falat kellene építeni.”

„Berlin élni fog, a Fal pedig leomlik”