„Én azonban mindig puha ágyban aludtam, nemigen bagózom, a plankton hidegen hagy, és ha egyáltalán loptam volna valamit, az hús lett volna. Márpedig a hentes – vérmesebb természetű lévén, mint a pék, akinek az ereiben jobbadán lekváros bukta csörgedezik – nem adja csendőrkézre az embert egy szelet nyavalyás vesepecsenye miatt (ilyen nincs a lisztesképűnél), hanem úgy vesz elégtételt a rajta esett sérelemért, hogy lendületes rúgásokkal halmozza el a vétkes személy ülepe tájékát.”

„Ha a szabadság egyáltalán valamit jelent, akkor azt jelenti, hogy meg kell mondani az embereknek, amit nem akarnak hallani.”

„Jól megtanultam én valamit. S mindig, mindennap megtanulom újra. Ha bajban vagy, ha fáj valami, ha szükséged van valamire, fordulj szegény emberhez. Csak az segít rajtad, egyedül csak az.”

„Nem lehetsz magányos, ha kedveled azt a személyt, akivel egyedül vagy.”

„Ha el akarsz érni valamit, lesznek akadályok. Nálam is voltak, mindenkinél voltak. De az akadályoknak nem kell megállítaniuk téged. Ha falba ütközöl, ne fordulj meg és ne add fel. Találd ki, hogyan tudsz átmászni rajta, átmenni rajta, vagy megkerülni.”

„Az ember addig nem öreg, amíg keres valamit.”

„A legjobb barátom az a személy, aki olyan könyvet ad nekem, amit még nem olvastam.”

„Ha egy felfedezés idő előtt születik, majdnem bizonyos, hogy az emberek nem vesznek róla tudomást, vagy olyan ellenzéssel fogadják, amelyet nincs ereje leküzdeni, ezért a legtöbb esetben olyan, mintha meg sem született volna.”

„Ha hagyom magam igazán megérteni egy másik embert, akkor lehet, hogy ez a megértés megváltoztat. És mindannyian félünk a változástól. Tehát, mint mondtam, nem könnyű dolog megengedni magunknak, hogy megértsünk egy személyt.”

„Nem akarok úgy tenni, mintha nem fájna. Elviharzik mellettünk az élet és mi oda se bagózunk egymásra. Semmi közöm ahhoz az emberhez, akihez a legtöbb közöm kellene, hogy legyen. Még azt sem tudom, hogy ez csak nekem fáj-e ennyire.”