„A magány soha nem találtam helyesnek. Néha jó volt, de soha nem volt helyes.”

„Hogy érne véget a magány, melyet igazi fény nem látott soha, ahol nem volt egyensúly, sem nyugalmi helyzet, csak elferdült tárgyak végtelen csuszamlása, olyan égbolt alatt, amelyben nem él a reggel emléke és az este reménye?”

„A magány jó, de viszont szükséged van valakire, aki elmondja neked, hogy a magány jó.”

„A barátságnak nincs szüksége szavakra - ez egy olyan magány, amely megszabadult a magány gyötrelmeitől.”

„Olyan ember voltam, aki a magányban virágzott; nélküle olyan voltam, mint egy másik ember élelem és víz nélkül. Minden egyes nap a magány nélkül meggyengített. Nem voltam büszke a magányomra; de függő voltam tőle.”

„A magány néha a legjobb társaság.”

„Nagyon fontos kihasználni a magányt.”

„A magány: nagy társaság; az elhagyottsághoz legalább kettő kell.”

„Aki a magányban gyönyörködik, az vagy vadállat, vagy isten.”

„Ha félsz a magánytól, ne írd meg az igazat.”